Az élelmiszerszakma szigorúnak tartja a magyar termék rendszert

Információink szerint a rendelet tartalmaz némi könnyebbséget ezen a téren: a csak exportból beszerezhető alapanyagokat, így például a sót és a borsot nem számítják az alapanyagok közé. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében importeredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, csak a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegyet. Erre azért volt szükség, mert ha állami védjegynek minősül a kategória, az uniós jogot sérthet.

„Rendkívül szigorúnak” tartják a lapunk által megkérdezett húsipari szereplők a kormány által elfogadott rendeletet. A Világgazdaságnak egy név nélkül nyilatkozó, a húsipart jól ismerő szakértő kijelentette: „érdemes elgondolkodniuk majd a cégeknek azon, hogy akarnak-e élni ezzel az egyelőre nem kötelező rendszerrel. Ha úgy döntenek, hogy igen, az jelentős problémákat, számos nyomon követési feladatot, új és nagy arányú adminisztrációs terhet jelent az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak.”