Kis áfakulcs, nagyobb lendület?

Budapesten tavaly közel 3000 új lakást adtak el, míg értékesítési céllal mintegy 2500 társasházi ingatlan épült. A piaci kereslet volumene 2006 óta először haladta meg az újlakás- kínálatot, a két, ellentétes tendenciájú folyamat eredőjeként tovább csökkent az eladatlan lakáskészlet a fővárosban. A piacon a hangulat lassan kezd javulni, de az európai szinten rekordmagas általános forgalmi adó jelentősen árnyalja a képet. Az áfa bátor csökkentése kimozdíthatná a holtpontról a piacot, ami a hazai fejlesztők szerint projektek elindulását, valamint a kínálat bővülését segítené elő.

„Ha az áfa mértékét 20 százalékra csökkentenék vissza, már az is jótékony hatással volna a piacra, sőt úgy gondolom, hogy ez a kulcsa a piac holtpontból való kimozdításának” – mondta Tamir Kishon, a Nanette Real Estate Group regionális vezetője. Minden más faktor, mely egy lakásvételi döntés meghozatalában hat, rugalmatlan – tette hozzá. A szakember szerint figyelembe kell azonban venni, hogy a beruházási döntés meghozatala és a lakás megvásárlása között körülbelül 2 év telik el, ezért ezt a döntést ideje volna meghozni. Egy esetleges áfacsökkentés esetén az állami költségvetés a jelenlegi forgalom mellett nagyjából 500-600 millió forintos kieséssel számolhatna, ami egy ilyen lépés által generált láncreakció következtében az építőipar fellendülésével és többlet szja- és többlet járulékbevétellel kompenzálódhatna.

Kishon szerint a kisebb adókulccsal mindenki jól járna: a fejlesztő minden esetben csak a nettó összegből gazdálkodhat, viszont a vevőknél jelentős megtakarítást jelentene a csökkentés. Több vásárlónak tenné elérhetőbbé a saját lakás álmát, kevesebb hitelt kellene felvenniük a lakosoknak, új vevői csoportok jelenhetnének meg. Ha 10–15 százalék volna az új lakás áfája, 40–50 százalékkal növekedne a forgalom, mely közvetve frissítőleg hatna az építőiparra is. A vezető szerint az a Lengyelországban használt rendszer nagyon egészséges lenne, amelyikben 8 százalékos az új lakások áfája, valamint illetéket sem kell fizetni utánuk.

„Minden  lehetséges  fórumon  kommunikáltuk az esetleges csökkentés pozitív hatásait,  de  eddig  semmiféle  visszajelzést nem kaptunk, azt sem tudjuk, hogy  meghallották-e  a  döntéshozók”  –  mondta  Földi Tibor, a dolgot már nagyjából másfél éve forszírozó Cordia Zrt. vezérigazgatója. A csökkentés a szakember  szerint  is  minden  oldal érdekében  állna: a fejlesztők több, esetleg  évek  óta  az  íróasztal fiókjában lapuló tervet megvalósítanának, ugyanis  a  projektek  rentabilitása növekedne,  és  megérné őket a piacra dobni, az  új  lakást keresők pedig több lehetőség közül választhatnának a piacon,  mert  amíg  ilyen kevés lakás épül, gyakorlatilag nincs egészséges kínálat.  Mi  is  bármelyik  pillanatban  indíthatnák egy négy ütemből álló fejlesztést  a  XIII.  kerületben,  de  amíg  ilyeneket a feltételek, addig csupán terv marad az a 350 lakás – tette hozzá a vezérigazgató.

„A  számok nyelvére lefordítva a dolgot, úgy vélem, hogy 10 százalék alatti áfa  lenne   szükséges   legalább   5   éves  időtartamig,  amelyet  utána lépcsőzetesen  lehetne  visszaemelni  egy  még elfogadható szintre. Bátorság kellene   a  kormányzat  részéről,  mert  egy  ennél  kisebb  csökkentés  nem éri el a kívánt hatást” – húzza alá Földi. Természetesen  valahol  határt  kell  szabni  a  kedvezményeknek  is, így a Cordiánál  egy  területhez kötött rendszert tudnának elképzelni, reálisan a 150 négyzetméter alatti lakások esetében lehetne elképzelhető egy kedvezőbb sávú forgalmi adó.

Természetesen valahol határt kell szabni a kedvezményeknek is, így a Cordiánál egy területhez kötött rendszert tudnának elképzelni, reálisan a 150 négyzetméter alatti lakások esetében lehetne valószínűsíthető egy kedvezőbb sávú forgalmi adó. "A 2 százalékponttal maga­sabb áfa egy tavaly még 20 mil­liós lakás árát idén 320 ezer forinttal dobja meg, azaz nagyjából átlagosan egy négyzetmétert veszít vele a vevő. Vagy ha úgy tetszik: ennyivel csökken a fejlesztő haszna, ha egyáltalán képes hasznot realizálni” – mondta Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója.

„Ha csak azokat az országokat vesszük górcső alá, ahol az OTP-csoport érdekeltséggel bír, Oroszországban és Ukrajnában magánszemélyeknek áfamentes az új lakás vásárlása, Szerbiában és bizonyos esetekben Romániában a legalacsonyabb – 8, illetve 5 százalékos – adókulcs vonatkozik az új ingatlanokra, Montenegróban pedig a lakás árának csak a közvetlen építési költséget jelentő részére vetik ki az áfát. Érdemes lenne Magyarországon is megvizsgálni, hogy a fejlesztők által évek óta szorgalmazott alacsonyabb áfakulcs bevezetése milyen hatással bírna az adóbevételekre azzal együtt, hogy egy megtisztult építőipar talpra állásának és elindulásának bizonyosan több más, pozitív gazdasági és társadalmi hatása is lenne” – tette hozzá a vezető.