Új szervezet az építésügynek

A kormány döntött az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT) létrehozásáról, amely a szakminiszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete lesz – jelent meg a júliustól hatályos határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben. A tanács elnöke az építésügyért és településrendezésért felelős miniszter, akit az általa kijelölt állami vezető helyettesít.

A határozat szerint az OÉTT többek között konzultál a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések építésügyet érintő hatásairól, részt vesz az ágazati problémák, elvárások és lehetőségek feltárásában, valamint kezdeményezheti az épített környezetet érintő intézkedések hatásvizsgálatának elvégzését, valamint javaslatot dolgoz ki a kedvezőtlen folyamatok megállítására, visszafordítására.

A miniszter – a határozatban nem jelölt számban – kormánytisztviselőket jelöl a tanácsba, illetve 13 szervezet is jogosult egy-egy tagot delegálni. Az OÉTT a 2011 óta működő Országos Építésügyi Fórumot váltja fel.

A Belügyminisztériumtól arra, hogy mi indokolta az új szervezet felállítását, és mi indokolta mostani megalakulását, nem kaptunk választ.

„A terület kiemelt fontosságát mutatja, hogy a kormányzat a szakfórumok számát érdemben csökkentette, és csak a stratégiailag fontos területeken maradtak meg. Az IFK tagjainak tapasztalati hátterével az Országos Építésügyi Fórumban vállalt szerepe után is aktívan részt kíván venni az OÉTT munkájában. Az IFK tagjai felelősen gondolkodnak és cselekszenek az épített környezet színvonalának emeléséért. A szabályozási környezet ellentmondásainak csökkentése segíti a befektetési környezet javítását, és közvetve a társadalmi fejlődést. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy az építőipar professzionális megrendelőit képviselő IFK helyet kapott az OÉTT-ben” – véli Árendás Gergely, a hazai fejlesztők részvételével működő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.

„Az ingatlanfejlesztés, a befektetési piac a teljes gazdasági szabályozó rendszerre reagál. Nagyon fontos, hogy az iparági szabályok kialakításában egy ideje immár intézményesített formában kikérik az ingatlanfejlesztők véleményét is, de önmagában ez még nem fog ingatlanpiaci fellendülést eredményezni” – tette hozzá a szakember.

„Pozitív fejleményeket, valamint az elődszervezettel kialakított jó viszony további folytatását várom az OÉTT megalakulásától” – mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. „Az Országos Építési Fórumnál magasabb szinten alakuló szervezetben hatékonyan tudjuk tagjaink érdekeit képviselni, azonban legnagyobb problémáinkat nem az OÉTT fogja megoldani. Számunkra nagyon fontos lenne például az uniós források minél gyorsabb lehívásának lehetősége, amire természetesen ez a kezdeményezés nem tud ráhatással lenni” – tette hozzá a szakember.

Az építészszakma az új szervezettől az egyszerűbb eljárások bevezetését és az engedélyeztetések felgyorsulását várja. Mónus János, a Magyar Építész Kamara és a Budapesti Építész Kamara alelnöke úgy véli, hogy míg a korábbi szervezetben nem jelent meg egyértelműen az újításra vonatkozó vezérelv, addig az állandó jelleggel működő új tanácsban erre lehet mód. Igaz, még nem lehet érzékelni, hogy mik lesznek a főbb irányvonalak, akkor lesz igazán hatékony, ha hosszabb időtávra kiható döntések születnek majd, a hangsúly pedig nem a tűzoltáson lesz.

A fejlesztők és az építők életét nagyban segítheti, hogy egy minisztériumi bejelentés szerint januártól elektronikusan intézhetők az építési engedélyek. Az engedélyezési eljárást a hatóságok az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) segítségével végzik majd, ezt megelőzően azonban szeptember végéig módosul az építési törvény. Az engedély iránti kérelem – a mellékleteivel együtt – ugyan továbbra is beadható lesz papíralapon is, de maga az ügyintézés elektronikusan folyik. A Belügyminisztérium szerint az új rendszerben átláthatók és jogszerűek lesznek januártól az építési engedélyezési eljárások. Pontosabban megfogalmazott kérelmek és alaposabban kidolgozott, átláthatóbb dokumentációk születhetnek, így csökkenhet a hiánypótlások száma is, ezáltal jelentősen csökken az engedély megszerzéséhez szükséges idő is.

– Magyar Mérnöki Kamara

– Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

– Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium

– Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

– Magyar Építőanyagipari Szövetség

– felsőoktatási intézmények kapcsolódó karai

– Magyar Urbanisztikai Társaság

– Országos Főépítészi Kollégium

– Magyar Építőművészek Szövetsége

– Megyei Jogú Városok Főépítészeti Kollégiuma

– Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

– Magyar Környezettudatos Építés Egyesület

– Magyar Mérnöki Kamara

– Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

– Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium

– Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

– Magyar Építőanyagipari Szövetség

– felsőoktatási intézmények kapcsolódó karai

– Magyar Urbanisztikai Társaság

– Országos Főépítészi Kollégium

– Magyar Építőművészek Szövetsége

– Megyei Jogú Városok Főépítészeti Kollégiuma

– Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

– Magyar Környezettudatos Építés Egyesület-->