Újabb 21 stratégiailag fontos cég

 Van köztük egy olyan is, amelyiktől Liechtensteinbe vezet az út, és van – de nem jellemző – az önkormányzati tulajdonlás is. Bőséggel akad köztük veszteséges, valamint olyan, melynek a 2011-es pénzügyi adataira nem bukkantunk rá az Opten cégtárában. Találkoztunk árbevétel nélkülivel, sőt negatív saját tőkéssel is. A lista legnagyobb árbevételű cége a nyereséges Zemplénkő Zrt. 4,4 milliárdos forgalmával, közvetve és közvetlenül néhány hazai magánszemélyé.

A KÉSZ Kft. Holding és a KÉSZ-leány Mi-Be Szigma Vagyonkezelő kezében van a 3p KÉSZ Kft., melyről nem találtunk 2011-es pénzügyi adatokat. Az Alisca Bau Kft. többségi tulajdonosa a szekszárdi Korcsmár István, cégének tavaly 123 milliós forgalom mellett 18 millió forintos vesztesége volt. A Bács-Fürdő Építőipari, Beruházó Kft.-ről sem találtunk 2011-es pénzügyi adatokat, ahogyan többségi tulajdonosáról, a Tempero Zrt.-ről sem. Utóbbi kisebbségi tulajdonosa Németh Zsolt, akinek közel tíz fürdő-, illetve építőipari társaságban van tulajdonrésze.

Nincs pénzügyi adat az előbbi két tulajdonoshoz tartozó további stratégiaivá vált cégről, az ÉMR-Fürdő Kft.-ről sem. A veszteséges Mohács Uszoda Kft. többsége a hazai magánszemélyek kezében lévő, sándorfalvai Aquaplus Kft.-é, a kisebbségi a mohácsi önkormányzaté. A szigetvári Sziget-Víz Kft.-t többtucatnyi hazai önkormányzat ellenőrzi, a közel 1,2 milliárdos árbevételű társaság nyereséges volt 2011-ben.

A Tanúsz Kft. tavaly 410 millió forint árbevétel mellett 54 milliós eredményt ért el, tulajdonosa az ERBA-Lux által ellenőrzött Hídépítő Zrt., mely négy hazai magánszemélyé, köztük Apáthy Endréé. A debreceni Gál Sándor Lászlóé a Therma Kft. többsége, kisebbsége pedig a feleségéé, cégük 414 millió forintos forgalom mellett pár milliós veszteséget szenvedett el.

„A kormány megtette a szükséges lépéseket huszonegy, PPP-beruházásban, azaz a köz- és a magánszféra közös finanszírozásában épült sportlétesítmény megvalósítására alapított projekttársaság stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánításához” – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Azzal, hogy a PPP-s sportlétesítmények megvalósítására alapított projekttársaságokat stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekké nyilvánították, az esetleges felszámolásuk különleges, egységesített eljárásrend szerint, állami felügyelet mellett mehet végbe.

A jogutód nélküli megszüntetési eljárások gyorsabbak és átláthatóbbak lehetnek. A társaságok védelme kiemelt nemzetgazdasági érdek, általános szabályok szerinti felszámolásuk súlyosan megnehezíthetné vagy megakadályozhatná a részvételükkel megvalósított sportberuházások korábban elhatározott kiváltását – közölte az NFM.

Először a kicsik

Nem véletlen, hogy a közös finanszírozású beruházások közül elsőként a legkevesebbe kerülő sportuszodákból és a tornatermekből vásárolná ki a magánfeleket az állam, nem a nagyokból, mint például az autópályák. Amikor nagyjából tíz éve lehetőség nyílt a PPP-s konstrukcióra, sok olyan önkormányzat is élt a lehetőséggel, amelyik nem jól mérte fel, tudnak-e fizetni a magáncégeknek éveken át. Az egyik leglátványosabb példa a kiskunfélegyházi sportcsarnoké, mely nagyjából annyiba kerülne évente, mint a város költségvetési főösszegének harmada.