Felpörgő agrárkamarák

– A Vidékfejlesztési Minisztérium elmúlt két évének talán legfontosabb jogszabálya a nemrégiben az Országgyűlésnek benyújtott új földtörvény volt, amely a közelmúltban számos kritikát kapott. Hogy látja a jogszabályt, melyek a legfőbb változások?


– Látni kell, hogy Magyarország a termőföldeket illetően kényszerpályán halad: 2014-től az EU más tagállamaiban élő külföldiek is ugyanolyan feltételekkel vásárolhatnak termőföldet, mint az itt élők. Az új földtörvénynek ezt mindenképpen kezelnie kellett valamilyen formában. A jogszabály ugyanakkor nem csak a tulajdon megszerzésével, hanem a birtokmérettel, az üzemmérettel és egyebekkel is foglalkozik, és átfogó megoldást nyújt a földkérdésre. A legfontosabb változás, hogy a földtörvény a tulajdon megszerzését magához a műveléshez köti, ezzel a termőföldet nem áruként, hanem a mezőgazdasági termelés gazdasági alapjaként kezeli. Ez egy nagyon fontos szemléletbeli változás. Ezen felül a jogszabály döntően a kisebb és közepes családi gazdaságokra koncentrál.

– Állattartással viszont döntően a gazdasági társaságok foglalkoznak. Nem jelenti mindez az állattenyésztés háttérbe szorítását?
– Az állatállomány sajnálatos módon az elmúlt tíz évben folyamatosan, nagymértékben csökkent, nemrégiben csökkent hárommillió alá a sertésszám, ez szinte katasztrofális szám. A gazdálkodási formákból önmagában nem következik tehát az állatállomány alakulása. Ráadásul, ha tömegtermelésben gondolkodunk, az ehhez szükséges nagyobb telepek létét a jelenlegi kormányzat is támogatja. A változás inkább annyi, hogy szeretnénk ebbe a kisebb és közepes gazdaságokat is bevonni. Fontos lenne, hogy a jól jövedelmező növénytermesztés mellett állatokat is tartsanak. A bérbe vett állami földeken jelenleg is feltétel az állattartás, azt gondolom tehát, hogy ez nem kisebb és nagyobb gazdaságok kérdése.
Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy a tömegtermelésben Magyarország nem olyan versenyképes, mint más országok, például Németország, vagy Dánia. Ezért arra kell törekednünk, hogy inkább a minőségben legyünk nagyhatalmak. A mostanában újra megnyíló keleti piacokon is inkább ezzel érhetünk el sikereket. Ebben előnyt jelent Magyarország határozott GMO-ellenessége is, különösen Oroszország esetében.

– Mi a helyzet az új agrárkamarai törvénnyel, amely a másik prioritás volt a tárca működésében?
– Az új rendszer legfontosabb előnye, hogy az élelmiszer-gazdaság teljes vertikumát felöleli, tehát a vetőmagtól az élelmiszerig a termékpálya minden szereplője tagja lesz az új kamarának. Így nem szűk csoportok érdekei érvényesülnek, hanem az agrárkamara keretei között, egy egységes fórumon lehet rendezni az esetleges ellentéteket. Az is fontos, hogy az új agrárkamara számos feladatot átvállal az államtól, gazdasági szolgáltató tevékenységet végez, tanácsadással foglalkozik. Ráadásul a szervezeti felépítése is egységes lesz, átlátható gazdálkodással és irányítással országosan lehet majd célokat megvalósítani.

– Mi lesz a feladata most a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban?
Farkas Imre válasza és interjúnk egésze a mai Világgazdaságban olvasható.