Az állami felvásárlás előtt álló Bakonyi Erőmű kezében a Mal sorsa

A felszámolástól a megmenekülésig tart azon feltételezések listája, amely a médiában felmerült annak kapcsán, mi lesz a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) sorsa azt követően, hogy mától stratégiai vállalattá vált.

A borúlátó jóslatra az a párhuzam ad alapot, amit a januárban szintén stratégiaivá minősített, majd felszámolt Malév esete kínált, de a néhány hónappal később hasonlóan járt Székesfehérvári Fűtőmű é is. A beszállítókkal együtt 5-6 ezer főnek munkát adó, egyetlen hazai timföldgyártó, a Mal helyzete és nemzetgazdasági súlya azonban annyira eltér az előző társaságokétól, hogy megszüntetése az eddig történet nehezen hihető folytatása lenne. (Igaz, ki sem zárható: a Mal eszközeivel egy újonnan létrehozott társaság folytathatná a tevékenységet, volt már hasonlóra példa.)

Derűlátásra maga a cég csődtől való védelmet garantáló, most szerzett stratégiai státusza ad okot, de az is, hogy menedzsmentje előállt egy olyan túlélési tervvel, amelyet a hitelezők többsége is támogat. A két fenti vállalati példa alapján hamarosan eldől, melyik út szánatott a társaságnak. A Mal mindenesetre tudatta az MTI-n keresztül: stratégiai céggé nyilvánítását arra tudja a lehető leggyorsabban kihasználni, hogy az utolsó néhány beszállítót is meggyőzze, támogassák reorganizációs tervét, hogy meg lehessen menteni a munkahelyek jelentős részét. A bankok egyhangúlag támogatták a tervet, az áram- és gázszolgáltató pedig tíz számjegyű összeggel segít.

A Mal nehézségei akkor kezdődtek, amikor 2010-ben átszakadt az egyik vörösiszaptárolójának a gátja, tíz ember életét követelve, 226-nak sérüléseket okozva és hatalmas pénzek árán felszámolható környezeti károkat hátrahagyva. Az ezzel kapcsolatos személyes felelősségre vonás – halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértése miatt – hétfőn indul 15 terhelttel szemben a január közepi vádemelés nyomán.

A Malnak a katasztrófa miatt közvetlenül 3,5 milliárd forint kiadása keletkezett. Erre egy 2,5 milliárdos üzemzavar miatti kár rakódott és egy olyan, 3 milliárdos mínusz, ami abból adódott, hogy a pénzintézetek kivonultak a cég finaszírozásából.

A felsoroltak miatt a társaság masfél milliárd forinttal tartozik a Bakonyi Erőműnek, amelytől gőzt vásárolt a termeléséhez, s amely emiatt formálisan kulcspozícióba került adósa sorsát illetően. A Bakonyi Erőmű jóváhagyására vár ugyanis az a reorganizációs terv, amelyet a Mal szerint a hitelezők 80 százaléka támogatott, s amely 4,5 év alatti kilábalást ígér a társaságnak. Az erőműtársaság azonban állítólag már két hónapja ellenáll annak, hogy rábólintson a reorganizációra. A késlekedés okára vonatkozó kérdésére a Világgazdaság Online eddig nem kapott választ.

A kormányszóvivői iroda a napokban jelezte, hogy az állam vételi ajánlatot tenne a Mallal lévő elszámolási vitája miatt bajban lévő Bakonyi Erőműre, főként, hogy az erőműtársaság nehézségei miatt ne kerüljön veszélybe az ajkai távfűtés, s hogy meg lehessen őrizni az erőműtársaság működéséhez kötődő munkahelyeket. A sajtóban megjelent olyan fetételezés is, hogy az MVM megvásárolná a Bakonyi Erőművet, több milliárd forintért.

Ha az utóbbi rövid időn belül bekövetkezne, akkor végső soron – a reorganizációs tervhez való hozzájáruláson keresztül – az MVM kezébe kerülne a Mal sorsa. Ennek kapcsán azonban fontos leszögezni, hogy egyelőre a kormány nem adott vételi ajánlatot a Bakonyi Erőműre (vagy legalábbis nem érkezett híre), és információink szerint tárgyalás sem folyik a cég megvételéről az MVM és az erőműtársaság között. Ám, mint megtudtuk, az MVM kétféle eshetőségre is felkészül a Bakonyi Erőmű kapcsán. Egyrészt azt vizsgálja, mit lépjen, ha a Bakonyitól hőt vásároló saját erőműtársasága, a BVMT (a „kis Bakonyi”) esetleg nem kap hőt. Emellett valóban mérlegeli annak a lehetőségét is, hogy esetleg az ellenőrzése alá kerül a Bakonyi Erőmű. Az ezzel kapcsolatos döntések azonban jó eséllyel nem az MVM-nél születnek, hanem miniszterelnökségi szinten.

Feltehetően a Bakonyi Erőmű vezetése sem teljesen önállóan dönt arról, hogy előbb rendezi a vitáját a Mallal, s utána tárgyal a cég eladásáról, ahogyan nemrég vezérigazgatója jelezte.

-->