Csillag nélkül a szállodák fele?

Még szeptemberben újra ülésezni fog a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSzÉSz) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara  képviselőiből álló bíráló bizottság és döntenek több szálloda pályázati minősítéséről, csillagok szerinti besorolásáról. Legutóbb júliusban 9 szálloda szerezte meg a minősítő védjegyet – Győrtől Szegedig –, úgy tudjuk azóta csak nőtt az érdeklődés a Hotelstars minősítési rendszer iránt.

„Régóta várt intézkedés ez, nagyon kellett, mert tisztítja a piacot. Korábban saját magát minősítette a szálloda, és például nálunk 10 év alatt egyszer sem ellenőrizte senki, hogy mi alapján adtunk magunknak négy csillagot” – mondta a Világgazdaságnak Hoffmann Henrik. A siófoki és a mátraházi Hotel Residence tulajdonosa szerint a Hotelstars védjegy versenyelőnyt jelent, mert a nemzetközi minősítés garanciát és biztonságot jelent a hazai és a külföldi vendégeknek is. Hozzátette: a Balaton környékén is egyre többen csatlakoznak a rendszerhez, de tudomása szerint többen még jogosulatlanul használják a régi csillagokat.
A MSzÉSz minősítő rendszere Ausztria, Csehország, Hollandia, Magyarország, Németország, Svájc és Svédország Szállodaszövetségeinek résztvételével 2009. decemberében alapított Hotelstars Union által kidolgozott követelményrendszert alkalmazza. A mintegy 150 milliós piacon több, mint 18 ezer szálloda minősítése azonos szempontok szerint történik 2010-től. A rendszer folyamatosan bővül, a mediterrán országok is jelezték csatlakozási szándékukat, és olyan, a magyarországi beutazás szempontjából fontos küldő országok is jelen vannak megfigyelőként, mint Spanyolország és Franciaország.

A szaktárca és az MSzÉSz hosszas tárgyalás-sorozat után végül júniusban kötött megállapodást, mely szerint a Hotelstars rendszert nemzeti szállodai tanúsító védjeggyé emelték, és csak azt használják a hazai szállodák minősítésére. Eddig 238 darab szállodát minősítettek, és további 219 már regisztrált. Ugyanakkor a KSH legfrissebb adatai szerint a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 3157 volt júliusban, ezen belül 990 bejelentett szállodáról tudni. Valóban működő szálloda azonban mintegy 870 lehet az országban.
„A szállodák 4 évig használhatják a megszerzett védjegyet. A minősítési folyamat egyszerű és átlátható. Regisztráció után a szálloda először önminősítést végez, majd a minősítők a helyszínen ellenőrzik, hogy a megadott információk és pontozás megfelel-e a valóságnak. Amennyiben igen, szerződést kötnek, majd a szálloda megkapja a táblát és az oklevelet, mindennek egy hónap az átfutási ideje. A regisztráció és minősíttetés között 60 nap a határidő” – mondta korábban lapunk kérdésére Kopócsy Andrea.

Az MSzÉSz elnöke a díjazással kapcsolatban kiemelte: nem céljuk, hogy bevételt szerezzenek (az államnak ebből nincs bevétele, a befolyó összeget a nemzeti védjegyet üzemeltető MSZÉSZ külön kezeli), már csak azért sem, mert – ahogy ő fogalmazott – jelképes díjakról van szó. Az egy-, két-, három-, illetve háromcsillagos superior szállodák, 11 szoba felett 66 ezer forintot fizetnek a minősítésért. A négycsillagos, négycsillagos superior, ötcsillagos és ötcsillagos superior szállodáknak 377 ezer forintba kerül majd a minősítés. A díjszabást úgy próbálták kialakítani, hogy a hazai kis- és középvállalkozások keretében működtetett szállodák is csatlakozhassanak.