Az ingatlanközvetítő beszámolója szerint a tanúsítási eljárás kérdése a legtöbb esetben már csak a szerződés pillanatában kerül terítékre, a vásárlási szempontok közé még nem épült be igazán. Természetesen ez alól kivételt képeznek a legjobb „A és A+” besorolású ingatlanok, amelyeknél már a hirdetésekben is külön kiemelik ezt a tulajdonságot és ezzel megcélozzák a kisszámú, kifejezetten erre érzékeny vevői kört.
A panelek esetében a D,E,F besorolás képezi az állomány háromnegyedét, ezen belül is a D kategória a legjelentősebb, önmagában is 40 százaléka az összes között. Az ennél jobbak a panelprogram keretein belül külső szigeteléssel felújított lakások, amelyek minimális esetben érik el az A-kategóriát, de a még kiváló B besorolás 11 százalék és a szintén kitűnő C 7 százalékot tesz ki. A családi házak esetében az F (31 százalék), a tégla lakásoknál pedig a G (25 százalék) a leggyakoribb besorolás, és mindkettőnél szépen látszik az egyenletes darabszám csökkenés ahogy haladunk a magasabb kategóriák felé.
A 2000 után épült, vagyis új vagy újszerű ingatlanok 80 százaléka A,B vagy C besorolású, tehát mindenképp energiatakarékos ingatlantípus. A házak közül már csak 7 százalék tartozik a legjobb A vagy A+ kategóriába, ami arányaiban harmada a lakásokénak, de B és C kategória teszi ki az eladott családi házak kb. 60 százalék-át, ami szintén jó arány. Érdekes a Budapest – vidék összehasonlítás is:
Míg a vidéki ingatlanállományból a legnagyobb arányú kategóriát az F teszi ki 22 százalékkal, addig Budapesten az összállományból a G besorolás csúcsosodik ki 28 százalékkal. Ez utóbbi adat elsősorban a közepes állagú, főleg belvárosi, 45 négyeztméter körüli bérházi lakások miatt alakult így, amely nagy forgalmat bonyolít az ingatlanpiacon.
Amennyiben jövőre kötelező lesz az ingatlanhirdetések mellett feltűntetni a kínált lakás energetikai besorolását, vagyis jobban a vevők szeme előtt lesz ez a szempont is, úgy feltehetően átrendeződik majd a fenti kép is. Ez a változatás elvileg január 9-től lépne életbe, de egyelőre nem tiszta a tervezet szövegezése, miszerint csak akkor kellene kötelezően feltűntetni a besorolást, ha már rendelkezésre áll a tanúsítvány – zárja az elemzést Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.