"Idén már az export sem menti meg az országot a recessziótól"

A cél 2020-ra megduplázni a 2010-es exportvolument, ezen belül a kkv-k közvetlen exportját is, előbbit 140, utóbbit 12-15 milliárd euróra évente. Szintén megdupláznák a Magyarországra irányuló külföldi, valamint a külföldön befektetett magyar tőke állományát. A helyettes államtitkár ehhez hozzátette: minderről vita volt a minisztériumban, ő maga személy szerint inkább az óvatosabb számok híve volna.

Keleti nyitás, nyugati tartás a cél – mondta Hidvéghi a "Magyar kkv-k, irány a külpiac!" címmel rendezett konferencián. Új, keleti piacokon kell megjelenniük a magyar cégeknek, ebben lehet fontos szerepük a kereskedőházaknak. A tendencia jelen van már most: 2004 óta a magyar exportban 4,5-ről 7,5 százalékra nőtt Ázsia aránya. Szlovénia kivételével hasonló a tendencia a régiónk többi országában is. A legfontosabb külkereskedelmi partnere a magyar cégeknek változatlanul Németország, valamit a szomszédos országok, élükön Romániával és Ausztriával. Kelet felé öt olyan ország van, ahol milliárdos nagyságrendű a magyar kivitel: Oroszország, Ukrajna, Törökország, az Arab Emírségek és Kína.

Külön főosztály jött létre a minisztériumban a Kárpát-medencei gazdasági övezet megteremtésére – mint a helyettes államtitkár elmondta, ez messze túlnyúlik a nemzetpolitikán, nem csak a magyarok lakta területekről szól, egy 50-60 milliós piacban gondolkoznak. Igyekeznek támogatni a szomszédos országok kkv-szektorainak együttműködését, javítani az infrastruktúra helyzetén, és fejleszteni a szakképzést is.
A szabad vállalkozói zónákról esett már szó, de ebben még csak eddig jutottak, dolgozik a kormány a részletek kidolgozásán. Dolgoznak azon is, hogy minél többen tartsák a kapcsolatot kormányzati szinten az ázsiai piacokkal. Fontosak a gazdasági vegyes bizottságok is, különösen azért, mert a megcélzott keleti államokban a kormányzati szerepvállalás különösen fontos a gazdaságban.

Az EU-ban a versenytorzítást tiltják, ezért nekünk okoskodnunk kell – mondta a helyettes államtitkár. Azaz meg kell mutatni, hogy az állam jogosan támogatja a piaci szereplőket. Az állami szerepvállalásnak folyamatosan csökkennie kell a későbbiekben, nem vállalható fel, hogy végig csak az állam tartsa fenn a cégeket.

Gondolj először a kicsikre! Ez az EU stratégiájának egyik alapja, és ezt szeretnék meghonosítani Magyarországon is – mondta Dávid Imre, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke lapunk. Az MKSZ még 2008-ban jelezte az akkori kormány felé, hogy kereskedőházak létrehozásával lehetne javítani a magyar kkv-k exportpiaci helyzetét, ám csak mostanra kezdhetnek ezek megvalósulni – a kormány döntése szerint idén ősszel indulhatna el az első.

Ezek a kereskedőházak kvázi rendszergazdaként fognák össze a kisebb cégeket. Ne csak egyes elkülönült cégek szolgáltatásait ajánljuk, hanem foglaljuk rendszerbe a kisvállalkozásokat, legyen ágazatonként egy fővállalkozó, amely összefogja ezeket, így lehet versenyképesebbé tenni a rendszert. Ezen kívül a pénzügyi kockázatokat is könnyebb lenne megosztani. Ez éves szinten mintegy 5 milliárd forintos forgalmat lehet képes generálni, és mintegy 1 milliárdos önerőt kíván meg összességében a cégektől. Sokan azt vallják, hogy az államnak nincs helye a piacon, de az MKSZ nem így gondolja. Elég ránézni arra, mi történt az 1960-as, 1970-es években nyugaton: a gondoskodó állam segítségével lettek erősebbek a cégek a versenypiacon is. Közpénzt persze azokra a szegmensekre érdemes szánni, amelyek enélkül önmagukban nem volnának elég erősek.

Nagyon súlyosan elmaradtunk a többi visegrádi államtól a GDP változásában, egyedül az export nőtt gyorsan, valószínűleg eddig ez mentette meg az országot a recessziótól, idén pedig már ez sem tudja – mutatta be a helyzetet Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A nagyvállalatok általában exportképesek, a kkv-kat kell inkább segíteni.
A belföldi kis cégek exporttevékenysége egészen siralmasnak mondható – fogalmazott. A magyarországi export több, mint háromnegyedét a 100 százalékban vagy részben külföldi tulajdonú cégek állítják elő. Különösen igaz ez a kisebb cégekre: a magyarországi belföldi tulajdonú mikrovállalatok a termelésük alig 6-7 százalékát exportálják, a külföldi tulajdonúaknál pedig 50 százalékos az arány.

A közvetlen exporttal rendelkező kkv-k aránya az egész EU-ban csak Ausztriában, Finnországban és Cipruson rosszabb, mint itt, uniós szinten 25, nálunk 17 százalék az exportáló kis cégek aránya. E rossz arány javítása a gazdaságpolitika alapvetése kell, hogy legyen.
A kkv-szektor számára a kitörési pontot a kivitel növelése jelenti. Az innovációképesség megvan a kis cégeknél, ám az információhiány a partnerekről és a kereskedelempolitikáról komoly akadályt jelent. Rengeteg cég foglalkozik vállalkozástámogatással, ám komplex támogatási rendszerre volna szükség. Ahol jó az export infrastruktúrája, ott sok kkv tud ebből profitálni, ami hozzájárulhat az egész gazdaság növekedéséhez. Nincs az a tanácsadás, nincs az az állami segítség, amely meg tudná valósítani, hogy minden 10-30 fős cégnek legyen saját külkapcsolati rendszere, de piaci alapon létrehozható ezek összefogása. A legjobb az volna, ha a magánszektor ezt megoldaná – tette hozzá Palócz Éva.

Pályázatok, tenderfigyelés, valamint megjelenés a külföldi szakkiállításokon – ezek lehetnek a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) legfontosabb feladatai a kkv-k megsegítésében. Megvannak a klasszikus kereskedelemfejlesztési pályázatok is, ám elsősorban nem úgy érdemes gondolkozni erről a hivatalról, mint pénzeszsákról – mondta a hivatal részéről Bödőcs Róbert főosztályvezető. Sokat jelent a HITA részéről az oktatás, valamint a potenciális partnerek keresésében nyújtott segítség a kis cégek felé. A kkv-akadémia jelentheti az egyik új komplex képzési programot. Ez a stratégiai menedzsmentben, az innovációban, a finanszírozási lehetőségek és a külpiac megismerésében nyújthat segítséget a kis cégeknek.

A cégeket megpróbálják afelé terelni, hogy gondoljanak az ENSZ-re és a Világbankra, mint piacra. Sokan kérdik, mit kezdhetne az ENSZ-szel egy kis magyar cég, pedig ott szeretnek kisebb vállalkozásokkal együtt dolgozni. A szlovák kis cégek sikeresek ott, akkor pedig a magyarok is sikeresek lehetnek – mondta Bödőcs.

Jelentős lehet a Hungarian Investment Projects is – ennek célja a szűrési szempontoknak megfelelt projektekhez lehetséges befektetőket találni. A Magyar Technológia Projektek is fontos új szolgáltatást jelenthetnek.