BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jó a reklámunk Los Angelesben

Nagyjából 11,5 milliárd forintot költött az amerikai stúdió a Die Hard ötödik részének magyarországi forgatása alatt, a sikeres lebonyolítással pedig újabb lépést tett a magyar filmipar a biztosabb jövő felé. Budapesten egyre gyakoribb vendég az ilyen nagy produkció, de a környező országokkal minden filmért újból meg kell majd vívni – vallja Cserven János, a produkció location managere.

– Hogyan sikerült Magyarországra csábítani a produkciót? Csupán a felmerülő költségek alacsonyabb szintje, és az adó-visszatérítés volt a döntő szempont a választásnál?

– Minden filmet hosszú előkészítés előz meg, amelynek során a nagy stúdiók – jelen esetben a 20th Century Fox – költségvetést készít és megvizsgálja, hogy hol és milyen körülmények között költséghatékony a film előkészítése, leforgatása és utómunkája. Jelentős szerepet játszik a hazánkban elnyerhető adó-visszatérítés is, azonban ez sok országban létező financiális struktúra.

Ezek mellett természetesen a forgatásra alkalmas helyszínek is mérvadók a döntés során. Ez az epizód – mint az ismeretes – Moszkvában játszódik, így Budapest jó eséllyel indult a lehetséges forgatási helyszínek között, de hasonló adottságokkal szomszédaink is rendelkeznek, így Prága, Bukarest és újabban Belgrád is vetélytársunk lett.

Az akkori döntésben még az is szerepet játszhatott, hogy Magyarországon az elmúlt évek során több sikeres forgatás is zajlott egy olyan szakembergárda segítségével, amely az elmúlt 10–12 évben nőtt fel, európai–amerikai gondolkodásmóddal, jó nyelvtudással, valamint gyakorlattal rendelkezik.

– Mennyi pénzt költött el a forgatás és az előkészületek alatt a produkció?

– A film itteni költségvetése nagyjából 11,5 milliárd forint. Ez az az összeg, amit a produkció itt költ el irodabérlésre, fizetésekre, eszközökre, szállásra, étkezésre, díszletek építésére vagy helyszínek és területek bérlésére. Ez az eddigi egyik legnagyobb költségvetéssel készülő produkció, mely ekkora bevételt hoz az országnak. Egy ilyen film magyarországi kivitelezését magyar gyártó cég végzi a helyi specialitások, ügyintézés, alkalmazottak és még számtalan szempont miatt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen költéseken kívül komoly anyagi értéke van annak a reklámnak, melyet hazánk kapott csak azzal, hogy a világ számos médiája szinte naponta számolt be arról, hogy Bruce Willis éppen mit csinál Budapesten.

– A sikeres lebonyolítás garancia lehet a jövőben is különböző filmek magyarországi forgatására, vagy minden további produkcióért külön-külön meg kell vívni a versenytársakkal?

– Minden produkcióért meg kell vívni, de nyilván számít egy korábbi jó együttműködés. A nagy stúdiók már sokadszorra jönnek vissza hozzánk bizonyára a jó tapasztalatok miatt. A legjobb reklám az elégedett ügyfél, és el sem hinnék, milyen kicsi falu Los Angeles! Ha valami balul sül el, akkor az ottani relatív zárt szakma tudni fog róla, de ugyanígy jó hírünket viheti az is, ha valami ki­emelkedően sikerül.

Szerencsére ez utóbbi sokkal gyakoribb. Ennek megfelelően azt tapasztaljuk, hogy kézről kézre adják a kilincset, illetve a kamerát a külföldi producerek és rendezők hazánkban.

– Lehet egy sikeresen szereplő produkciónak valamekkora árfelhajtó hatása a hazai szolgáltatók körében?

– Nyilvánvalóan igen. Én magam is tapasztalom, hogy egy olyan környéken, ahol gyakran forgatnak, az üzletek, a lakók magasabb bérleti díjat, kompenzációt követelnek, de ez a gondolkodásmód valahol érthető is a részükről. A szakmán belül is létezik ez a jelenség. Persze egy-egy sikeres film után a stábtagok rutinosabbak lesznek, a cégek tudnak fejleszteni, emelkedik a szolgáltatás színvonala, így emelkedhet az ár is akár, de nagyon fontos, hogy ezt mi megpróbáljuk visszafogni. Mindenkinek meg kell értenie, hogy egyik előnyünk a versenyképes ár, és emiatt nem szabad az áraknak elszaladniuk.

Nekünk, gyártási szakembereknek is fontos megértetnünk mindenkivel, hogy egyéni kiváltságokat nem szabad a komplett szakma érdekei elé helyezni. Amennyiben a nyomottabb árakkal versenyben tudunk maradni, több munkát tudunk hazánkba hozni, amely több bevételt is hoz mindenkinek.

A filmes struktúrák sokkal nyugatiasabbak, mint más iparágak, ezért itt törekszünk arra, hogy ne a manapság általános „holnapra gazdagodjak meg” attitűd érvényesüljön. A közép- és felső vezetők, így magam is erre nagy hangsúlyt fektetünk.

– Az iparág mit profitált a bevételek mellett az elmúlt közel egy évből?

– A Die Hard ötödik epizódjának a forgatása szakmailag a csúcs közelében van. Régóta nem volt ekkora produkció Magyarországon, ha volt egyáltalán ennyire komplex, veszélyes, összetett film valaha. Nagyon sok tapasztalatot, sikert, elismerést hozott, és egy újabb lépést tettünk a biztosabb jövő felé.

Bár az Európai Bizottság legújabb, a filmekre vonatkozó törvénytervezete nem erre utal, sajnos. Az új tervekben a stúdiók a befektetett összeg szerint sávosan kapnának kedvezményt. Ráadásul úgy, hogy a kisebb költségvetésűek többet, a nagyobbak kevesebbet. Ez egyértelműen nem az „A” kategóriás hollywoodi filmeket preferálja. Egyben megpróbálja kiegyenlíteni a versenyt, és csökkenteni a torzulást az unión belül, ami érthető is egy francia, német, vagy brit környezetben, ahol a hazai film­ipar is igen erős, és van felvevő közönség, mozinéző bőven. Hazánkban ez a változtatás komoly gondot okozna egy olyan ágazatban, melyben közel s tá­vol most mi vagyunk a piacvezetők.

Felforgathatják a kialakult rendszert

Az Európai Bizottság – mely több ízben foglalkozott már a filmekhez nyújtott állami támogatások szabályozásával – legújabb ajánlása 2013-tól alaposan átrendezheti a mai keretek között év végéig működő filmtámogatási rendszerünket. Az ezt követő időszakra szóló immár végleges ajánlás kidolgozása már megkezdődött. Ennek tervezetét az EB már közzé is tette számos olyan változtatást javasolva, amely a magyarországi és alapjában véve minden más európai filmgyártás számára is kedvezőtlen elmozdulást jelentene. Míg az eddigi szabályok szerint a támogatás a filmgyártásra fókuszált, a jövőben ezt ki kívánják terjeszteni a filmkészítés valamennyi mozzanatára az alapötlet megszületésétől kezdve a film közönséghez való eljuttatásáig. A nem európai alkotások esetén a maximális támogatási intenzitás a film költségvetésének függvényében csökkenne: 20 millió euró felett legfeljebb 10 százalék lenne.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.