Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok helyzetéről és jövőjéről tartott előadásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője rámutatott, az utóbbi évek lendületes növekedése után a kétoldalú forgalom az idei első hét hónapban visszaesést jelez. Orosz György szerint a világgazdasági válság hatására a kétoldalú termékforgalom 2009-ben 8,5 milliárd dollár volt, ami csaknem 40 százalékos visszaesést jelzett a korábbi időszakhoz képest. Ám a kilábalást megkezdve, 2010-ben már 10,2 milliárd, 2011-ben pedig 12,45 milliárd dollár volt. Ebből exportunk 6 százalékos bővülés mellett 3,57 milliárd dollárt tett ki. Viszont 2012 első hét hónapjában a magyar-orosz termékforgalom sajnos 6 százalékos csökkenést mutatott, meghaladva a 6,5 milliárd dollárt. Ami az export-import egyenlegét illeti, 2009 óta ismét romló tendencia figyelhető meg. Az export-import 2011-ben és 2012-ben is az 1:2,5 arányt képviseli, ami nem elsősorban az orosz eredetű import mennyisége bővülésének, hanem a behozatalunk 90 százalékát kitevő energiahordozók árnövekedésének tudható be.
Az a célunk, hogy az export-import arányt a magyar árukivitel növelésével javítsuk, tehát az energiahordozók túlsúlyát a magyar termékek orosz piacon történő eddiginél fokozottabb elhelyezésével ellensúlyozzuk - hangoztatta az NGM főosztályvezetője. Ezzel összefüggésben Orosz György utalt arra, bár a rendszerváltás óta némileg megtorpan ugyan az orosz-magyar gazdasági együttműködés, a magyar üzleti körök az utóbbi években ismét egyre aktívabban keresik az üzleti lehetőségeket az orosz piacon. "Államközi kapcsolataink rendben vannak, mind szövetségi, mind regionális szinten. Gyakoriak a felső szintű látogatások Magyarország és Oroszország között."
A moszkvai magyar kereskedelmi képviseleten kívül három regionális magyar kereskedelmi iroda segíti a magyar exportőröket - Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és a Don menti Rosztovban. Felhívta ismételten a figyelmet arra, hogy a magyar kormány által idén elfogadott "keleti nyitás" program alapján Oroszország továbbra is kiemelt külgazdasági partnernek tekintendő Magyarország számára. Kétoldalú kapcsolataink jelenlegi helyzete megfelelő hátteret biztosít a kereskedelem volumene és a kölcsönös befektetések növeléséhez. Azonban ehhez szükséges többek között a magyar vállalati aktivitás növekedése, új együttműködési formák kialakítása, további vegyes vállalatok létrehozása. A magyar cégek számára pedig a nagyvárosok mellett az oroszországi régiók is kedvezőbb feltételeket kínálhatnak.
Az oroszországi üzleti lehetőségeket vázolva Tóth Imre, az MKIK magyar-orosz tagozata, egyszersmind a BKIK tiszteletbeli elnöke rámutatott, "mi is úgy érzékeljük, hogy nem javult idén a magyar-orosz áruforgalom." Exportoffenzívára lenne szükség, mert meggyőződése, hogy két év alatt akár 500-900 millió euróval lehetne növelni az Oroszországba irányuló magyar projektexportot, amelyben a magyar hányad 25-50 százalék lehet, s így 6000-8000 magyar munkavállalónak lehetne munkát biztosítani. Főleg azt követően, hogy gyakorlatilag másfél évig leállt a magyar projektfinanszírozás. "Azt érzékeljük, hogy a multinacionális vállalkozások adják az Oroszországba irányuló magyar export 50 százalékát" - hívta fel a figyelmet a továbbiakban Tóth Imre. Ezek természetesen rendkívül korszerű termékeket exportálnak. "Ám a multinacionális vállalkozások exportügyeibe mi nemigen tudunk beleszólni, a döntéseket a külföldi anyavállalatoknál hozzák. Ezért fontos lenne, hogy olyan gazdasági környezet alakuljon ki, hogy ez az arány legalábbis ne növekedjék." Utalt arra is, hogy jelenleg 600-800 közepes méretű magyar vállalkozás lehet jelen az orosz piacon. "Mi úgy számoljuk, hogy sokkal jobb támogatási rendszerben számukat meg lehetne duplázni a következő néhány évben" - mondta Tóth Imre - mert az orosz export gazdaságos, s ha egyszer gyökeret eresztenek a magyar vállalkozások Oroszországban, akkor általában ott is maradnak.
Fontosnak tartotta ugyanakkor olyan hosszabb távra szóló munkát biztosító oroszországi projektek feltárását, amelyek révén a magyar építőipar helyzete javulhatna. Az orosz nyelvismeret fontosságát illetően pedig emlékeztette a fórum hallgatóságát: az Oroszországban felnőtt fiatalabb nemzedékkel már lehet angolul is tárgyalni, "de üzletet kötni csak oroszul lehet..."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.