Hazai kkv-k: Irány az orosz piac

Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok helyzetéről és jövőjéről tartott előadásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője rámutatott, az utóbbi évek lendületes növekedése után a kétoldalú forgalom az idei első hét hónapban visszaesést jelez. Orosz György szerint a világgazdasági válság hatására a kétoldalú termékforgalom 2009-ben 8,5 milliárd dollár volt, ami csaknem 40 százalékos visszaesést jelzett a korábbi időszakhoz képest. Ám a kilábalást megkezdve, 2010-ben már 10,2 milliárd, 2011-ben pedig 12,45 milliárd dollár volt. Ebből exportunk 6 százalékos bővülés mellett 3,57 milliárd dollárt tett ki. Viszont 2012 első hét hónapjában a magyar-orosz termékforgalom sajnos 6 százalékos csökkenést mutatott, meghaladva a 6,5 milliárd dollárt. Ami az export-import egyenlegét illeti, 2009 óta ismét romló tendencia figyelhető meg. Az export-import 2011-ben és 2012-ben is az 1:2,5 arányt képviseli, ami nem elsősorban az orosz eredetű import mennyisége bővülésének, hanem a behozatalunk 90 százalékát kitevő energiahordozók árnövekedésének tudható be.

Az a célunk, hogy az export-import arányt a magyar árukivitel növelésével javítsuk, tehát az energiahordozók túlsúlyát a magyar termékek orosz piacon történő eddiginél fokozottabb elhelyezésével ellensúlyozzuk - hangoztatta az NGM főosztályvezetője. Ezzel összefüggésben Orosz György utalt arra, bár a rendszerváltás óta némileg megtorpan ugyan az orosz-magyar gazdasági együttműködés, a magyar üzleti körök az utóbbi években ismét egyre aktívabban keresik az üzleti lehetőségeket az orosz piacon. "Államközi kapcsolataink rendben vannak, mind szövetségi, mind regionális szinten. Gyakoriak a felső szintű látogatások Magyarország és Oroszország között."

A moszkvai magyar kereskedelmi képviseleten kívül három regionális magyar kereskedelmi iroda segíti a magyar exportőröket - Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és a Don menti Rosztovban. Felhívta ismételten a figyelmet arra, hogy a magyar kormány által idén elfogadott "keleti nyitás" program alapján Oroszország továbbra is kiemelt külgazdasági partnernek tekintendő Magyarország számára. Kétoldalú kapcsolataink jelenlegi helyzete megfelelő hátteret biztosít a kereskedelem volumene és a kölcsönös befektetések növeléséhez. Azonban ehhez szükséges többek között a magyar vállalati aktivitás növekedése, új együttműködési formák kialakítása, további vegyes vállalatok létrehozása. A magyar cégek számára pedig a nagyvárosok mellett az oroszországi régiók is kedvezőbb feltételeket kínálhatnak.

Az oroszországi üzleti lehetőségeket vázolva Tóth Imre, az MKIK magyar-orosz tagozata, egyszersmind a BKIK tiszteletbeli elnöke rámutatott, "mi is úgy érzékeljük, hogy nem javult idén a magyar-orosz áruforgalom."  Exportoffenzívára lenne szükség, mert meggyőződése, hogy két év alatt akár 500-900 millió euróval lehetne növelni az Oroszországba irányuló magyar projektexportot, amelyben a magyar hányad 25-50 százalék lehet, s így 6000-8000 magyar munkavállalónak lehetne munkát biztosítani. Főleg azt követően, hogy gyakorlatilag másfél évig leállt a magyar projektfinanszírozás. "Azt érzékeljük, hogy a multinacionális vállalkozások adják az Oroszországba irányuló magyar export 50 százalékát" - hívta fel a figyelmet a továbbiakban Tóth Imre. Ezek természetesen rendkívül korszerű termékeket exportálnak. "Ám a multinacionális vállalkozások exportügyeibe mi nemigen tudunk beleszólni, a döntéseket a külföldi anyavállalatoknál hozzák. Ezért fontos lenne, hogy olyan gazdasági környezet alakuljon ki, hogy ez az arány legalábbis ne növekedjék."  Utalt arra is, hogy jelenleg 600-800 közepes méretű magyar vállalkozás lehet jelen az orosz piacon.  "Mi úgy számoljuk, hogy sokkal jobb támogatási rendszerben számukat meg lehetne duplázni a következő néhány évben" - mondta Tóth Imre - mert az orosz export gazdaságos, s ha egyszer gyökeret eresztenek a magyar vállalkozások Oroszországban, akkor általában ott is maradnak.

Fontosnak tartotta ugyanakkor olyan hosszabb távra szóló munkát biztosító oroszországi projektek feltárását, amelyek révén a magyar építőipar helyzete javulhatna. Az orosz nyelvismeret fontosságát illetően pedig emlékeztette a fórum hallgatóságát: az Oroszországban felnőtt fiatalabb nemzedékkel már lehet angolul is tárgyalni, "de üzletet kötni csak oroszul lehet..."