Kínai egyensúlykeresés az ingatlanpiacon

Ennek ellenére a China Radio portálja megjegyzi, hogy május óta Kína minden régiójában láthatók az ingatlanpiac élénkülésének egyértelmű jelei. Az első nyolc hónapban országosan 4368 milliárd jüant (539,87 milliárd euró) fordítottak ingatlanfejlesztésbe, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 15,6 százalékos növekedést jelent, ugyanakkor a növekedés üteme az első hét hónap adataihoz viszonyítva augusztusban további 0,2 százalékponttal gyorsult.

Abban azonban számos pénzügyi elemző kételkedik, hogy tartós lesz-e a jelenleg tapasztalható felfutás.
Az óvatosság nem véletlen, hiszen nem ok nélkül jelentette ki júliusban Ven Csia-pao miniszterelnök, hogy szabályozni kell az ingatlanpiacot, és elő kell segíteni az árak racionális szintre való visszatérését.

A kínai ingatlanárak gyors növekedése 2004-ben kezdődött. Néhány elemző szerint a 2005-ben foganatosított ingatlanbefektetések 2010-re több mint 300 százalékos adózás utáni profitot hoztak. A 2008-tól kezdődött globális pénzügyi válság előbb a kínai ingatlanárak gyors esését okozta, azonban 2009-re, a gazdaságélénkítő csomag bevezetését követően, gyorsan visszatért a korábbi magas árszint. Emiatt két éve Peking egy sor szigorú intézkedést hozott: nemcsak az ingatlanhitelezést fogták vissza, hanem az egy személy által megvásárolható lakások számát is korlátozták, hogy visszafogják a befektetési célú lakásvásárlást, ami felhajtotta az árakat.

A lakásvásárlási korlátozások egyből megfordították a kereslet-kínálat viszonyt, és a kínálat nagyobb lett a keresletnél. A szigorú kormányzati intézkedések ugyan lefékezték a befektetési célú lakásvásárlásokat, de a magas ingatlanárak sok vásárlót kivárásra késztetnek, mert úgy gondolják, hogy az árak még mindig magasabbak az ingatlanok valós értékénél.
Korábban, a fékezés idején a hitelpolitikán is szigorított a kormány. A hitelkínálat szűkülése és az eladatlan lakások szaporodása miatt az ingatlanfejlesztők pénzszűkébe kerültek, és lelassultak az építkezések.

Ám az ingatlanszektor az ezredforduló óta a kínai gazdaság fejlődésének egyik fontos motorjává vált és közvetlen módon a GDP növekedés 13 százalékát biztosította. A kapcsolódó iparágakkal – acél- és cementipar, háztartási gépgyártás, szállítmányozás – együtt azonban az ingatlanszektor már a gazdasági növekedés felét adta.

Nem véletlen, hogy a kormány ismét lazított a gyeplőn, amint az idei évben a kínai gazdaság növekedése lassulni kezdett. Az első fél évben a GDP növekedés 7,8 százalékos volt, a második negyedévben azonban a növekedés 7,6 százalékra, 1999 óta nem látott mélypontra süllyedt. Emiatt a kínai központi bank több alkalommal is csökkentette a kötelező tartalékolási rátát és az alapkamatot, ezzel növelve a pénzmennyiséget a piacon.

A hitelpolitika enyhítésének hatására az ingatlanpiac a fokozatos talpra állás jeleit mutatta. Így a hivatalos adatok szerint szeptemberben Kína 100 városában az új építésű lakóingatlanok átlagára 8753 jüan volt négyzetméterenként, ami 0,17 százalékos emelkedést jelent az elmúlt év szeptemberi szinthez képest.