Minden játékterem bezárt

Tegnap a már korábban kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerő-automata üzemeltetésére jogosító engedélyek is hatályukat vesztették. "Országszerte minden I-es és II-es kategóriás játékterem bezárt, a betiltott nyerőgép iparágban eddig dolgozó 40 ezer ember a munkanélküliek táborát bővíti" – mondta lapunknak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke. A nyerőgéppel rendelkező vendéglátóhelyek közül tízből nyolc ugyancsak lehúzza a rolót.

A 21 éve liberalizált gazdasági tevékenységként működő ágazatot alig egy hét alatt tiltották be. "A szereplők nem tehetnek mást, mint bezárják termeiket és vizsgálják a jogos kárigényük bejelentésének lehetőségét. A jogállamiság keretein belül az Alkotmánybíróságnál, az ombudsmannál és ezzel párhuzamosan Brüsszelben és Strasbourgban is keressük igazunkat" – mondta Schreiber István. Hozzátette: a piaci szereplők éves befizetése a költségvetésbe 70 milliárd forint volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábban vitatta a piaci szereplők véleményét, a tárca szerint elsősorban nem foglalkoztatási kérdés a nyerőgépek tiltása. Schreiber István szerint a törvénymódosítás kihirdetése és hatályba lépése közötti időszak olyan rövid volt, hogy vétlen vállalkozások eshetnek a tiltott szerencsejáték szervezése vétségébe.

"Kihúztuk a falból a dugókat, az egyenként mintegy 5-6 millió forintot érő gépek pedig lekerülnek a raktárba. Most azokban a pletykákban bízunk, hogy a Szerencsejáték Zrt. beszáll a nyerőgépek szerver alapú üzemeltetésébe és akkor talán csatlakozhatunk a rendszerhez" – mondta lapunknak Vaszil Krisztián, az E-Casino Szakmai Szövetség elnöke. Összegzésük szerint több ezer fejlesztői munkaóra, a szerver-fejlesztők több milliárd forintos befektetése, a beszállítók elveszett megrendelései vesztek oda. A 2011 őszén elfogadott új szabályok ugyanis 2013 januártól kötelezővé tették volna az úgynevezett szerver alapú üzemeltetést.

Pontosan még mindig nem tudni, hogy mire gondolt Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár, amikor a tiltás egyik indokaként a felmerült súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat is megemlítette. Mindenesetre abból a válaszából, miszerint azért nem lehet hónapokon keresztül vitázni a témáról, mert félő, hogy felpuhulnak a törvényhozás szándékai, arra lehet következtetni, hogy a lobbicsoportok nagyon erős "nyomás" alá helyezték a képviselőket. Érdekesség, hogy 2011-ben éppen Lázár János és Rogán Antal volt az, akik az utolsó pillanatokban benyújtott módosítókkal átírták az NGM eredeti törvényjavaslatát. Azt tudni kell, hogy az Európai Bizottsághoz forduló Európai Játék- és Szórakoztató Szövetség sokkal befolyásosabb a magyarnál, így lehetnek még fordulatok az ügyben.

A többség a nyerőgépek ellen

A Századvég Piackutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek 89 százaléka támogatja a nyerőgépek kormányzati tilalmát. A megkérdezettek a társadalomra nézve veszélyes szenvedélynek tarják a pénznyerőgép-függőséget, és nem éri el a 10 százalékot azok aránya, akik semmilyen mértékben nem ítélik károsnak. Ez az eredmény átlagban kifejezve ötös skálán 4,1-es értéket jelent. A legelterjedtebb szenvedélybetegségekkel összevetve látható, hogy a pénznyerő automatákhoz kapcsolódó függőség veszélyességének megítélése (4,1) szorosan követi a dohányzásét (4,3), a drogfüggőségét (4,4) és az alkoholizmusét (4,4). A kutatásban részt vevők 21 százaléka mondta azt, hogy közvetlen környezetében ismer olyan embert, aki a havi keresetének egy részét pénznyerőgépekre költi.