Budapesten több mint 50 százalékkal estek vissza a lakásépítések

A használatba vett lakások száma lassuló ütemben csökkent, 2011 első kilenc hónapjában az azt megelőző időszakhoz képest 38 százalékos visszaesést tapasztaltunk a mostani 20 százalékkal szemben. A kiadott új építési engedélyek számában mérsékeltebb, 12 százalékos fogyást figyelhetünk meg az egy évvel korábbi 35 százalékos csökkenés után. Az új lakásépítési engedélyek kiadásában nem mutatkoznak olyan éles területi különbségek, mint az új lakások használatba vételénél.

A megyei jogú városokban az I–III. negyedévben kiadott új építési engedélyek száma az előző évihez képest változatlan, Budapesten és a többi városban az új engedélyezések csökkenése átlagos mértékű (14, illetve 12 százalék), a községekben az átlagosnál kissé nagyobb (19 százalék). Országosan a kiadott építési engedélyek száma 20 százalékkal magasabb a befejezett lakások számánál. Budapesten az adott időszakban csaknem 60 százalékkal több lakás építésére adtak ki engedélyt, mint amennyit használatba vettek.

A lakásépítések jelenlegi alacsony szintje mellett már néhány tíz, esetleg száz új lakás is kiugró emelkedést jelenthet egyes területi kategóriákban. Bár a megyei jogú városokban 25 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma, a nagyobb aktivitás valójában csak néhány városra korlátozódik.

A megyei jogú városok közül csupán Szegeden és Debrecenben épült idén eddig 300-nál több lakás, mellettük mindössze Kecskeméten, Győrben, Sopronban, Érden és Nyíregyházán haladta meg a felépült lakások száma a százat.

Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 40-ről 32 százalékra csökkent az elmúlt év első három negyedéve óta.

A természetes személyek által épített lakások aránya ugyanekkor 58-ról 66 százalékra emelkedett. Az országos átlag mögött jelentős területi különbségek alakultak ki: Budapesten, ahol egy évvel korábban még 76 százalékot tett ki, most mindössze 48 százalékot ért el a vállalkozói lakásépítés részesedése, ezzel szemben a megyei jogú városokban 32-ről 37 százalékra, a többi városban 29-ről 37 százalékra nőtt.

A községekben idén, akárcsak tavaly az új lakások 6 százalékát építtették vállalkozások. 2012 I–III. negyedévében mindössze 48 lakás épült önkormányzati megbízásból, ez alig háromötöde a tavalyi azonos időszak mennyiségének.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre épített lakások aránya (42-ről 35 százalékra), míg a saját használatra épített lakásoké nőtt (56-ról 62 százalékra). A korábban említett területi eltérések itt is megmutatkoznak. Budapesten 78-ról 46 százalékra esett vissza, míg a megyei jogú városokban 33-ról 42 százalékra, a többi városban 36-ról 41 százalékra nőtt az értékesítésre szánt új lakások aránya. A községekben 6, az elmúlt év azonos időszakában 7 százalék volt az értékesítésre épített lakások részesedése.  Bérbeadásra a lakások 3 százaléka épült, ez egy évvel korábban 2 százalék volt.

A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása alig változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 51 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 33 százalékát építették (2011 első kilenc hónapjában 55, illetve 31% volt az arány).

Az új lakások 12 (egy évvel korábban 10) százaléka lakossági kivitelezésben készült el. Az újonnan épült lakóépületek között 55-ről 63 százalékra nőtt az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké kisebb lett (39 helyett 28 százalék). A lakóparki lakások aránya 3 (egy évvel korábban 2) százalékos volt.

2012 I–III. negyedévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 106 m2 volt, ez 6 m2-rel több, mint korábban. Ez a 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások arányának 41 százalékról 45 százalékra emelkedéséből adódott.

1012 első kilenc hónapjában 1532 lakás szűnt meg, 3 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor 263 üdülőépületben 398 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt, és 235 üdülőépületben 357 üdülőegységet építettek. Az építési engedélyt kapott üdülőegységek száma 38 százalékkal nőtt, a használatba vetteké pedig 8 százalékkal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 80 m2, a tavalyinál 7 m2-rel nagyobb volt.

A kiadott új építési engedélyek alapján 4457 lakóépület és 4223 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 14 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 17 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 17 százalékkal nőtt az ipari, 6 százalékkal a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 7 százalékkal csökkent.