A legtöbb pénz már a kezdetektől adóköteles csomagolt édességek és sósságok, az ételízesítők és az üdítőitalok után folyt be a költségvetésbe. Az energiaitalok gyártói időben változtattak a termékek összetételén, ők egyre csökkenő összeggel járulnak hozzá az állam ezen bevételéhez. Ahogyan viszonylag lassan csordogálnak a forintok a cukrozott kakaóporok, az ízesített sörök és a gyömölcsízek után is, igaz, ezekre csak ebben az évben vetették ki a netát.
Jelenleg összesen kilencféle termék tartozik a termékadó hatálya alá. Havonta átlagosan 400–500 céget terhel ez a fizetési kötelezettség, van, amelyiknek több terméke is neta-köteles.
A várttól elmaradó bevétel a fogyasztás jelentős visszaesésével indokolható Szöllősi Réka szerint. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) titkára lapunknak elmondta: „a számadatok sajnos teljes mértékben alátámasztják a várakozásainkat, és a tagszervezetektől is hasonló visszajelzéseket kapunk. A fogyasztás visszaesése az érintett termékkörökben 15–20 százalékos szintet ér el. A visszaesés ráadásul nem egyformán érinti a különböző gyártókat. Az adó bevezetése leginkább a hazai piacra termelő kisebb, vagy közepes gyártókat érintette hátrányosan, hiszen esetükben a teljes termékkörüket sújtotta az új teher.”
Szöllősi a Világgazdaságnak kifejtette: „a népegészségügyi termékadó már a kezdetektől jobban sújtotta az édesipart, az egyes termékek árára vetítve az édességek drágultak leginkább az új teher miatt. A titkár szerint ráadásul a fogyasztáscsökkenés könnyen lehet, hogy csak a legális termékkört érinti. „Nem kizárt, hogy valójában nem fogyasztáscsökkenésről van szó, hanem a forgalom egy része a feketekereskedelmen keresztül zajlik.” A titkár szerint a gyenge vásárlóerőből fakadó gyengülő fogyasztás mellé a neta egyfajta „multiplikátorként” lépett be.
A titkár elmondta: a neta mellett az ágazatot egy sor más intézkedés is hátrányosan érintette.
A környezetvédelmi termékdíj, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, és a megnövekedett áfakulcs mind a költségnövekedés és a fogyasztáscsökkenés irányába hatottak. „Külön problémát jelentett a minimálbér jelentős emelése. Az élelmiszerágazatban – más ágazatokkal összehasonlítva – viszonylag magas arányban foglalkoztatnak minimálbéren dolgozókat, így a nagymértékű emelés szinten komolyan éreztette a hatását” – tette hozzá Szöllősi Réka.
A neta ráadásul még változhat, ez az energiital-gyártókat érinti. Egy módosító indítvány szerint adóköteles lenne minden olyan termék, amely a meghatározott mértékben metil-xantint és taurint tartalmaz, illetve azok a termékek is, amelyek az előbbieken kívül az aminosav, a glukuronolakton, az inozitol, a karnitin, a kreatin, a guarana, a maté, az akác, a ginzeng, a ginkgo biloba, a shizandra, a damiana, valamint a B-vitamin közül legalább kettőt tartalmaznak. Az új jogszabály a korábbinál jóval több alapanyagot, így több terméket adóztatna meg. Ennek ellensúlyozására a módosító csökkentené az energiaitalok adójának mértékét, a mostani 250 helyett csak 150 forintot kellene fizetni literenként.
A nemzetközi trendbe illő szabályozás információink szerint várhatóan 2 tömegszázaléknál húzná meg a határt, vagyis a 100 gramm termékben 2 grammnál több transzzsírsavat tartalmazó termékeket tiltanák be.
Az élelmiszergyártók nem ellenzik a változást abban az esetben, ha az elegendő átmeneti időt, vagyis körülbelül két évet biztosítana az új összetételre való átállásra.
A nemzetközi trendbe illő szabályozás információink szerint várhatóan 2 tömegszázaléknál húzná meg a határt, vagyis a 100 gramm termékben 2 grammnál több transzzsírsavat tartalmazó termékeket tiltanák be.
Az élelmiszergyártók nem ellenzik a változást abban az esetben, ha az elegendő átmeneti időt, vagyis körülbelül két évet biztosítana az új összetételre való átállásra. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.