Maradhat a szlovák Tokaji

Elutasította az Európai Unió Törvényszéke a tokaji bor elnevezésének ügyében Magyarország által benyújtott keresetet. Hazánk még 2010 áprilisában fordult a törvényszékhez azt kérve, hogy töröljék a Tokajra utaló szlovákiai bejegyzést a borok eredetmegjelöléseit tartalmazó uniós elektronikus nyilvántartásból, az E-Bacchus listáról. A törvényszék azzal indokolta döntését, hogy a nyilvántartás bevezetése előtt hatályos uniós jogszabályok alapján már oltalom alatt álló bormegnevezések az E-Bacchus bevezetése óta hatályba lépett jogszabályok alapján automatikusan oltalmat élveznek.

Magyarország és Szlovákia egy 2004-ben megkötött egyezményben rögzítette, hogy a tokaji borvidék szlovákiai része a „Tokajská vinohradnícka oblas” elnevezést viseli, ez magyarul tokaji borvidéket jelent. Az elnevezést oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) be is jegyezték az E-Bacchus listában, azonban később az Európai Bizottság Szlovákia kérésére a kifejezést „Vinohradnícka oblas Tokaj” OEM-re változtatta, tehát a melléknévi „tokajská”, vagyis „tokaji” alakot főnévre („Tokaj”). Magyarország szerint ez azt a feltételezést ébresztheti a fogyasztókban, hogy a Szlovákiában előállított, de nem a nálunk érvényes követelményrendszer alapján készült bor a hazánk számára védett „Tokaj” eredetmegjelölést viselő borral azonos.

Az ügyben tartott februári tárgyaláson az Európai Bizottság képviselője úgy érvelt, az OEM-módosítás háttere az volt, hogy Szlovákia eredetileg tévesen adta meg a „tokajská” formulát tartalmazó kifejezést, ezt javította, összhangba hozta nemzeti jogi szabályozásával.

A törvényszék ítélete ellen hazánk fellebbezést nyújthat be. Már volt egy hasonló ügy az európai testület előtt, miután Olaszországban megtámadták az EU és Magyarország között 1993-ban kötött megállapodást, amely egy átmeneti, 13 évig tartó időszak letelte után megtiltotta a tocai elnevezés használatát. 2005-ben a bíróság Magyarországnak adott igazat.

„Az ítélet a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szlovák termelők oltalom alatt álló eredetmegjelölése a magyarhoz hasonlóan szintén tokaji lesz” – összegezte a döntést lapunknak Marcinkó Ferenc. A Tokaji borvidék Hegyközségi Tanácsának küldötte hozzátette: „a szlovák termelők ezzel nem tudják kiszorítani a magyar borászatokat az exportpiacokról, hiszen ezt eddig is megtehették volna. Ehhez azonban nincs elegendő telepített és termő szőlőterületük. Ha azonban a potenciális termőterületeket felfejlesztik, az új telepítések termőre fordulnak, akkor a mostani, elenyésző szlovák export jelentősen megnőhet, ami már veszélyezteti a magyarok piaci pozícióit. A döntés így hosszabb távon fenyegetettséget jelent” – fogalmazott Marcinkó. Rámutatott arra is: „külön probléma, hogy a szlovák oldalon eltérő technológiákat alkalmaznak, amely gazdasági előnyt jelenthet az ottani termelőknek, miközben magyar oldalon jelentős összegeket fordítottak a borászok mind technológiára, mind a közösségi vagy egyéni marketingre.”

VM: nem az érdemi kérdésben döntöttek

a Törvényszék nem a Tokaj eredetmegjelölés körüli vita érdemi kérdésében döntött, hanem eljárásjogi szempontok figyelembe vételével hozta meg döntését – közölte a vidékfejlesztési tárca a hírre reagálva. Hozzátették: Budapest tanulmányozza az ítéletet, később dönt további lépésekről. A tárca emlékeztet: a szlovák termelők továbbra is a „vinohradnícka oblas Tokaj” eredetmegjelölést használhatják. Az ítélet nem érinti a tokaji borok magyarországi névhasználatát.