Olimpiai Központ a Puskás Stadionnál - tervekben nincs hiány

Elkezdődött a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) továbbfejlesztésének előkészítése, ahol új otthonra találhatnak a kormány által kiemeltként kezelt sportágak – közölte Vígh László kormánybiztos az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának hétfői ülésén. A korábbi tervek szerint a jelenlegi Puskás Ferenc Stadiont körülvevő terület, vagyis a BOK rekonstrukciójának második üteme 2015 és 2020 között valósulhat meg. Ebben szerepel a Millenáris Velodrom kerékpáros pálya, a Körcsarnok, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok, valamint az ezekhez kapcsolódó létesítmények bővítése és felújítása. A korszerűsítés után a kormányzat alacsonyabb fenntartási költségeket remél. Az új stadionhoz, illetve a sportcsarnokokhoz olyan parkolókat építenek, amelyeket „átlagos hétköznapokon” P+R parkolóként is használhat a lakosság.

Vígh László a Nemzeti Sportközpontok vezetője hétfőn elmondta, hogy  az úszó- és vízilabdaközpontot már a 2014-es budapesti vízilabda Európa-bajnokságra készítik fel. A kormányzat vállalta a Hajós Alfréd, Széchy Tamás és Császár-Komjádi Sportuszoda felújítását. A rekonstrukciót 2013. november 30-ig kell befejezni. A létesítmény-fejlesztés költsége mintegy nyolcszázmillió forintra kalkulálták korábban. A Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) egymillió euró állami támogatást kap. Ez az összeg a fele annak, amit az Európai Úszó Szövetség a marketingjogokért kér. Ha az Eb nyereséget hoz az MVLSZ-nek, akkor a profitból a költségvetés a támogatás arányában részesül. Budapest jövőre vívóvilágbajnokságot is rendez. Az eseményt a kormány 120 millió forint értékben eszközbeszerzéssel segíti.

Vígh László kiemelte a szegedi kajak-kenus olimpiai központ állapotát. Szerinte a tavalyi vb-vel járó fejlesztéseknek (mintegy 400 milió forintért) köszönhetően a Maty-éren akár már „holnap is” bármilyen nemzetközi versenyt le lehetne bonyolítani. A kormánybiztos elmondta, szeretnék ha a tatai, a dunavarsányi és a mátraházi edzőtábor a jövőben a korábbihoz hasonlóan kiemelt szerepet játszana a versenyzők felkészítésében. Mátraháza 2013-ban újra megnyílhat, jelenleg zajlik a tervezés, és hamarosan a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzés is indulhat.

Vígh László szerint több fővárosi egyesületnél is szörnyű állapotban vannak a létesítmények, van, ahol 30-40 éves lemaradás tapasztalható például a fűtési technikában. Már elkészült az a koncepció, amely ezeknek a hosszú távú fejlesztésére és üzemeltetésére is kínál megoldást. A stadionfejlesztésekkel kapcsolatban a kormánybiztos hozzátette, az egyik legfontosabb szempont a fenntarthatóság, így ezeknek a létesítményeknek multifunkcionálisnak kell lenniük. Példaként a Puskás Ferenc Stadiont hozta fel, amely a nyáron három koncertnek (Depeche Mode, Roger Waters, Bon Jovi) is otthon ad. Ennek kapcsán jelentős összeghez jut a BOK.

Az új nemzeti stadion 65 ezer férőhelyes, az Európai Labdarúgó Szövetség előírásainak megfelelő, öt csillagos, multifunkcionális létesítmény lesz, mely a helyén maradó Puskás Stadion és a Papp László Sportaréna között fog felépülni. Vígh László korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy az európai példák szerint egy új stadionban 3-4000 euróba kerül egy ülőhely kialakításának költsége. (Ezek alapján 58-77 milliárd forint lenne egy 65 ezres stadion építésének költsége, de korábban elhangzott 100 milliárdos összeg is).

A KPMG Sporttanácsadási részlegének vezetője szerint a nemzetközi példák azt mutatják, hogy egy 65 ezer férőhelyes stadion költsége elérheti a 90-100 milliárd forintot. Andrea Sartori korábban lapunknak elmondta, a müncheni Allianz Aréna, vagy az Olympique Lyonnais tervezett új stadionja is ebbe a kategóriába tartozik: 60-70 ezer férőhely közötti stadionok, amelyek fejlesztési költsége mintegy 100 milliárd forintnak megfelelő összeget tesz ki.

A kivitelezőket 2013 végére választhatják ki, a kiviteli tervekkel 2014-re készülhetnek el, és az év elején az építkezés is megindulhat, mely 2016-ra elejére el is készülhet. A bizottság tagjai a beszámolóra reflektálva többek között arról beszéltek, hogy nagy szükség lenne olyan speciális létesítményekre, amelyekben jégkorong-, kosárlabda- vagy kézilabda-mérkőzéseket rendezhetnének. A fővárosi klubok hanyatlásával kapcsolatban megjegyezték, hogy fontos volna az önkormányzatok segítségnyújtása, valamint hangsúlyozták, hogy a korábban meghirdetett mindennapos testnevelés programjának megvalósításához elengedhetetlen további új tornatermek építése.

Samu István, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) biztonsági igazgatója beszámolt arról, hogy a stadionok biztonsági fejlesztése a korábban kapott 960 milliós támogatás révén első fázisának végéhez közeledik, ezt várhatóan jövő tavaszra fejezhetik be. Pályázni lehet az elektronikus stadionbeléptető és névre szóló jegyértékesítési rendszer kiépítésére, az eltiltottak, kitiltottak nyilvántartásának elkészítésére, valamint megfigyelő rendszerek és a stadionokban lévő megfigyelési pontok kiépítésére. A vissza nem térítendő támogatást az MLSZ koordinálja és pályáztatja.

A csapatoknak 4 éves biztonságtechnikai fejlesztési tervet kell majd készíteniük, éves bontásban kell részletezni a vállalt beruházások megvalósításának ütemezését. A beléptetőrendszereknek a szurkolók azonosítására alkalmasaknak kell lenniük. A labdarúgás kiemelt, vagy fokozott biztonsági kockázatú rendezvényei csak névre szóló jeggyel, illetve bérlettel látogathatóak, melynek ellenőrzését szolgálja a beléptető rendszer.