Szijjártó: jövőre három EU-állam lép előre, ezek egyike Magyarország

Rendkívül nehéz az uniós országoknak egy olyan, hármas kihívásra válaszolni, amikor e kihívások egy időben is jelentkeznek – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a kormány gazdaságpolitikája fő vonalainak ismertetésekor a Joint Venture Szövetség konferenciáján.

A három kihívás egyike az államadósság csökkentése, amelyben  Szijjártó Péter szerint jövőre csak három uniós ország tud majd előrelépni, ezek egyike éppen Magyarország. A másik a versenyképesség növelése, a foglalkoztatás emelése, mégpedig úgy, hogy közben ne nőjön az államadósság. A harmadik kihívás a társadalmi stabilitás megőrzése, ennek kapcsán az államtitkár emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben 10 kormányváltás volt a földrészen. „Mindazonáltal Magyarországon képes kezelni ezt a hármas kihívást” – jelentette ki az államtitkár, állítását néhány példával is alátámasztva.

Eszerint államadósságunk 2010-ben 82-82 százalékos volt, ma 77 százalék körüli, igaz, változik az aktuális árfolyam függvényében. Egyúttal felelőtlennek nevezte azokat a 2007-2008-ban elhangzott mondatokat, amelyek szerint az országot elkerüli a válság, hiszen így felkészületlenül és kiszolgáltatva ért minket a recesszió. Mint mondta, a kormánynak le kellett számolnia azzal az illúzióval, hogy a válság után minden olyan lesz, mint előtte. Beindult ugyanis egy globális szövetséges-keresés.

A kormány az említett hármas kihívásra, gazdasági változásokra több intézkedéssel adta meg a választ. Elsőként költségvetési megszorításokról döntött, ennek köszönhetően a költségvetés hiánya tavaly 3 százalék alatt volt, ott van az idén is és ott marad jövőre is. Másrészt, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetési megszorítás nem elég, strukturális reformokat is indított. Harmadikként úgy döntött a kormány, hogy Magyarországot termelési központtá kell alakítani. Ezt szolgálja például az egykulcsos személyi jövedelemadó, és a beruházások ösztönzését szolgáló intézkedések.

A válasz negyedik eleme a keleti nyitás volt, ezen belül Kínával, a kaukázusi térséggel való együttműködés erősítése, az arab tőke vonzása, és beszállás abba a térségi versenybe, amely befektetői és beruházói pozícióink megőrzését célozza. A kormány célként tűzte ki a kkv-k piaci lehetőségeinek bővítését is, amit külföldi kereskedőházak nyitásával is támogat. A bakui intézmény jövő szerdán nyílik, 2013 első felében pedig átadják a moszkvait, a pekingit és a rijádit is.

A kormány válaszának ötödik eleme – amely a legtöbb vitát okozta a vállalatokkal – a közterhek méltányos elosztása. Az államtitkár helyesnek ítélte meg a kormány öt pontban adott válaszát, amit néhány példával támasztott alá. Eszerint ma 160 ezerrel többen dolgoznak az országban, mint amikor a mostani kormány átvette az ország irányítását. Ötmilliárd eurónyi német tőke áramlott az országba, 18 új német gyár avatására került sor, és további 22 német cég bővítette itteni tevékenységét.

Aki befektet, az partner

Minden olyan céget stratégiai partnerének tekint a kormány, amely itt fekteti be a pénzét. Szíjjártó Péter az Opel és más járműipari társaságok által idehozott termelést hozta annak példájaként, milyen eredményei lehetnek a vállalatok és a kormány együttműködésének. Arról is elismerően szólt, ahogyan az itt megtelepedett multik alvállalkozóként vonnak be helyi vállalatokat. A kormány 40 céggel kíván stratégiai együttműködést kötni, ebből hattal már megszületett a megállapodás. Újabb intézkedések várhatók a vállalati bürokratikus terhek csökkentésére. Ilyen a munkahelyvédelmi akcióterv, amelyet például a járulékok csökkentése fog szolgálni. 2013-ban valósul meg a 2011-ben megfogalmazott, Egyszerű állam akcióterv, amely 500 milliárd forint megtakarítást ígér.