Michael O''Leary, a diszkont légitársaság vezérigazgatója elmondta: az intézkedéssel 10 útvonal szűnik meg, ami hetente több mint 280 járatot érint, és ötről háromra csökken a Budapesten állomásoztatott repülőgépek száma is. Összességével 800 ezerrel csökken az utasok száma.
A vezérigazgató közölte azt is, hogy a tájékoztatót követően újra tárgyalóasztalhoz ül a repülőtér vezetőivel. „A téli menetrendben átlagosan 7,2 százalékos volt a díjemelkedés, aminek fő indoka a telekadó mértéke volt. Amennyiben piaci igény lesz, biztosan nem marad sokáig vákuum a Ryanair által elhagyott útvonalakon” – mondta lapunknak Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs vezetője.
Michael O''Leary, a Ryanair vezérigazgatója már nyáron jelezte, hogy köszönik szépen, de nem kérnek a Budapest Airport által kilátásba helyezett reptéri költségemelésből.
„A telekadó a reptér problémája. A növekedésünk csak akkor garantált a jövőben, ha a reptéri díjak alacsonyak maradnak. Az adóemelést nem velünk, hanem a kormánnyal kell rendezni” – fogalmazott az ír fapados légitársaság első embere. A Ryanair levelet is írt a magyar kormánynak, hogy vonják vissza az adóemelésről szóló döntésüket. „Veszélyes intézkedésről van szó, ami nem segíti a turizmust, mert tovább növeli a reptéri díjakat, így pedig Budapest veszít versenyképességéből más városokhoz képest” – szögezte le Michael O''Leary.
A Budapest Airport vezérigazgatója, Jost Lammers korábban azt nyilatkozta lapunknak adott interjújában, hogy a telekadó háromszorosára növekszik idén tavalyhoz képest (2,25 milliárd forintra), amit a Malév csődje miatt egyébként is nehéz helyzetbe került cég már nem tud egyedül lenyelni, ezért tovább kell hárítania a pluszterheket. Jost Lammers elmondta, hogy a légitársaságok már évek óta szenvednek a válságtól és a drága üzemanyag áraktól, így biztos, hogy egyik légitársaság sem fog örülni annak, hogy magasabb díjat kell fizetniük. Lehet, hogy néhány légitársaság csökkenti a járatok számát, vagy megszünteti működését Magyarországon.
Arról egyelőre tehát nincs szó, hogy a Ryanair megint kivonulna, mint tette azt 2010 októberében, amikor a budapesti repülőtéren jelentkező költségeik emelkedtek, miközben a régió több repülőterén – például Krakkóban, Rigában vagy Kaunasban – ezzel ellentétes folyamatok zajlottak. Amennyiben a repülőtéri költségek jelentősen drágulnak egy adott légikikötőben, a Ryanair nem képes fenntartani az úgynevezett ultra low cost üzemeltetési modellt, amit egyébként egyetlen ország és repülőtér kedvéért sem változtat meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.