Elvárják a dolgozók a cafeteriát

„A cégek átlagban bruttó 251887 forintnyi keretösszeget fordítanak az éves átlagos bérenkívüli juttatásra egy munkavállalónál” – derül ki a Devise Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. 584 vállalkozást érintő együttes felméréséből. A Devise Hungary ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a munkáltatók kétharmada azért ad ilyen juttatást, mert az kevesebb terhet jelent, mint ugyanakkora összeg bér formájában történő kifizetése. Dara Péter szerint a cégek 55 százaléka azért sem mond le a cafeteriáról, mert a munkavállalók már megszokták és elvárják azt függetlenül az aktuális szabályoktól. Motivációs eszközként 41 százalék használja ezt a lehetőséget. A cégek 22 százaléka figyelembe veszi a társadalmi felelősségvállalás fontosságát is. Olyan elemeket emelnek be juttatási rendszerükbe, amivel megpróbálnak gondoskodni dolgozóik rekreációjáról, pihenéséről, egészségéről vagy akár napi egyszeri meleg étkezéséről.

A legjobban elterjedt cafeteria elem az egy éve bevezetett Erzsébet-utalvány 98 százalékos elterjedtséggel. Kulcsfontosságúnak tűnik az étkeztetés kérdése is, mivel a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára melegkonyhás étkeztetésre a cégek 71 százaléka ad juttatást, míg a munkáltató telephelyén lévő munkahelyi étkezést havi maximum 12500 forint/fő értékig 19 százalékuk támogatja.

A harmadik helyen (65 százalék) a rekreációt és pihenést elősegítve a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára adnak támogatást a döntéshozók, amelyet alig lemaradva követ (64 százalékkal) a kártya szabadidő alszámlájára, valamint az egészségpénztárba és az önsegélyező pénztárba (56 százalék) fizetett juttatás.

Dara Péter szerint egyre több munkáltató ismeri fel, hogy növeli a munkavállalók elköteleződését a kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás rendszeres havi díjával történő támogatás, mely emelkedő tendenciát mutat (32 százalék).

A cégek 31 százalékánál nem fognak változni a bérek 2013-ban, 41 százalékuk viszont emelni fog. Egységes emelés a teljes szervezetnél 22 százaléknál lesz, míg a vállalkozások 19 százalékánál úgy döntettek, hogy a munkaköri szintenként eltérő mértékű lesz a béremelés. A cégek 19 százaléka még nem tudott választ adni erre a kérdésre. Mindössze két százalék csökkenti valamilyen szinten a béreket. Dara Péter szerint főképp a kisebb szervezetekre jellemző, hogy komplex szisztémákat nem kialakítva, szubjektív módon alakítják a fizetéseket. Ahol emelkednek idén a fizetések, ott az az átlagos emelés mértéke egyetlen kategóriában sem éri el a reálbér-növekedést, átlagban 4,57 százalékkal kapnak több pénzt a dolgozók.

Azoknál a cégeknél, ahol bércsökkentésre készülnek, ott a legtöbben a minimálbér-emelés fedezetét teremtik meg. A válaszadók kétharmadát nem érinti a minimálbér emelés kérdése, mivel munkavállalóikat ennél magasabb összeggel foglalkoztatják. Hat százalékuk elbocsátás árán tudja kigazdálkodni a decemberben megemelt minimálbért. Egy százalék nyilatkozott úgy, hogy a felszámolás sorsára jutnak, mivel nem tudják azt kigazdálkodni.

Stagnálásra számítanak

A válaszadók majdnem fele (49 százalék) átlagos évet zárt üzletileg, harmaduk azonban kifejezetten rosszat. A cégek 17 százaléka túlteljesítette a korábbi várakozásait. A munkáltatók többsége az idén (53 százalék) stagnáló gazdasági kilátással számol. Javulóra 20, erősen javulóra 2 százalék számít. Romló eredményeket 20 százalék vár, jelentős hanyatlást pedig 5 százalék.