A két világháború között hatvannégy gyógyszergyár működött Magyarországon, és hazánkat a világ vezető gyógyszergyártó nagyhatalmai között tartották számon. E cégek közül mindössze öt élte túl az államosítást, négy, jelenleg is ismert cég, a Richter, az Egis, a TEVA (Biogal, Humán) és a Sanofi (Chinoin) a rendszerváltást.
Ugyanakkor a 90-es évek elején nyolc, ugyancsak gyógyszergyártással foglalkozó kis- és középvállalat is létrejött, amelyek egyre jelentősebb szerepet játszanak a hazai piacon - tudjuk meg Greskovits Dávidtól, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Kis- és Középvállalkozások Szekciójának elnökétől.
Ezek a kkv-k egyrészt néhány olyan terméknek a gyártására és forgalmazására alakultak, amelyeknek az előállítása a nagy cégek számára már nem volt rentábilis. Másrészt az idő tájt jelentek meg Magyarországon a multinacionális gyógyszercégek, amelyek kis partnereket kerestek maguknak csomagolásra vagy egyéb szolgáltatásokra – mondja Greskovits Dávid.
Az elmúlt évtizedekben lassan építkezve e cégek mindegyike eljutott odáig, hogy számos betegségre – legyen az vérnyomás- vagy idegrendszeri megbetegedés, esetleg izomgörcs, vagy nátha - az ő készítményeiket használjuk. Közben pedig többen kutatnak és fejlesztenek is, merthogy a szekcióelnök szerint tévedés azt gondolni, hogy a gyógyszerkutatás területén ma már csak a nagy cégek vagy azok fúziói rúghatnak labdába. A gyógyszerfejlesztés kezdeti fázisa, különösen, ha nem új molekuláról, hanem generikus kutatásról van szó még „csak” pár százmillió forint, viszont a rizikója is nagyobb annak, hogy az ötlet elbukik. Ezért jellemzően mindenütt kisebb vállalkozások végzik ezeket a feladatokat, ahogyan az új gyártási technológiákkal kapcsolatos kutatásokat is, amelyekről ritkán hallani, de éppolyan fontosak – avat be a részletekbe Greskovits Dávid.
Hozzátéve: ezekbe a kutatási projektekbe nem tudnának azonban belevágni a kis- és középvállalkozások számára meghirdetett pályázatok nélkül. Ezek, az ugyancsak a kkv-knak kiírt innovációs és infrastruktúra-fejlesztési pályázatok, valamint a 10 millió forint/fős orvoslátogatói díjból a magyarországi gyártókapacitással rendelkező gyógyszeripari kkv-k számára 12 főig biztosított 90 százalékos kedvezmény is hozzájárul ahhoz, hogy a válság a nyolc cég egyikét sem rengette meg, és nem kényszerültek az összesen nagyjából 800 munkatársuk közül leépítésre sem – állítja az elnök. Pedig – teszi hozzá – az ágazati különadót vagy TB gyógyszerkassza lefaragását szolgáló intézkedések őket is érzékenyen érintik, különösen, hogy termékeik 98 százalékát belföldi piacon értékesítik. Persze van olyan gyártó, amelyik kénytelen volt abba hagyni egyes készítményei gyártását, belföldi forgalmazását, mert az árverseny miatt már az nem volt rentábilis.
A kis-közepes gyártók számos terméke azonban még tartja magát, sőt, egyre nagyobb piacot hódít el a „nagyoktól”. - Senki sem gondolta volna, hogy az egykor szinte kizárólag bérmunkából élő gyógyszercégek saját fejlesztésbe kezdenek, és termékeik ugyanolyan színvonalúak, sőt esetenként jobbak lesznek, mint az ismert cégeké. „Mi már bizonyos területeken versenytársak vagyunk” - mondja Greskovits
Dávid.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.