Matolcsy azzal indokolta a határidő csúszását, hogy "az új típusú pénztárgépek bevezetésének ütemezése a realitáshoz igazodva, a műszaki, technikai feltételeknek teljes mértékben megfelelve kerül megállapításra", mégpedig részben a beérkezett észrevételekben megfogalmazott érvek figyelembevétele alapján.
A nemzetgazdasági miniszter mindezt egy szocialista képviselő írásbeli kérdésére válaszolva jelentett ki, miközben a kereskedők már vágták a centit, és teljes bizonytalanságban voltak, mikor és mennyiért csatlakozik kasszájukhoz a NAV.
"Lehet, hogy idén csúszik az új pénztárgépek bevezetése, és azzal arányosan kisebb lesz a költségvetés bevétele, de ha nem a legjobb rendszert építjük ki, később sem folyik be az elvárt pénzmennyiség" – kommentálta a hírt Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Matolcsy György ugyanis tavaly október elején jelentette be, hogy az áfa-bevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol a kormány a pénztárgépek és az adóhivatal között kiépítendő online kapcsolat révén. A később megjelent rendelettervezet hatásvizsgálata végül 97,5 milliárd költségvetésiegyenleg-javító hatással és 17 milliárd forint kiadással számolt.
Vámos György ugyanakkor lapunknak kijelentette, hogy csak akkor van értelme az új pénztárgépek bevezetésének, ha azok a pénztárosok "minden mozdulatát" rögzítik, tehát a sztornózásokat és a félreütéseket is. Hozzá tette ugyanakkor, hogy azért csak a legjobb rendszer lesz az elég jó, mert ugyan a trükközést jelentősen megnehezítheti a pénztárgépek és a NAV közti online kapcsolat, azonban még így is maradnak ellenőrizetlen kiskapuk. Például mi van akkor, ha egyszerűen semmit sem ütnek be a kasszába.
A lakáson végzett javítások esetén pedig nincs is pénztárgép – a vízvezeték szerelő, az üveges nem hord ilyet magával –, tehát ezen a területen majd egy másik módszert kell kitalálni a trükkök visszaszorítására. Matolcsy György ugyanakkor azt is kijelentette pénteken, hogy a kormány közvetlen állami támogatással fog segítséget nyújtani a szuperkasszák telepítéséhez az érintett vállalkozásoknak. A rendelettervezet hatásvizsgálati lapján szereplő 17 milliárd forint ráfordítás jelentős részét tehát a pénztárgépek cseréjéhez, átalakításához biztosított állami támogatás jelenti. További 4,5 milliárd forint kiadást jelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felkészülése a pénztárgépek állami adóhatósággal történő összeköttetésének megvalósítására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.