Talán a második fél évben megindul a fellendülés

Továbbra is elkeserítő állapotban van a magyar építőipar: a statisztikai hivatal friss adatai szerint a termelés tavaly 5,9 százalékkal esett vissza. Ezen belül mind az épületek (–7,6 százalék), mind az egyéb építmények (–4,0) építése romlott az előző évihez képest. Az előbbiek visszaesését a lakásépítések csökkenésével és a nagyberuházások hiányával magyarázza a KSH. Az utóbbiak viszonylag jobb teljesítésében pedig az játszott szerepet, hogy a közműépítések mérséklődését nagyrészt ellensúlyozni tudta az út- és vasútépítő vállalkozások termelésének emelkedése.

Bizakodásra adhatna okot ugyanakkor, hogy az év egészében az építőipari vállalkozások 14,7 százalékkal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek, mint 2011-ben, a december végi szerződésállomány volumene pedig több mint negyedével meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist. Mindeközben az építőipar termelői árai átlagosan 1,9 százalékkal emelkedtek.

A most napvilágra került adatok egybecsengenek az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) korábbi, 7-8 százalékos visszaesést előrejelző becsléseivel – közölte Koji László alelnök, hozzátéve: 2012 volt a hatodik nehéz éve az építőiparnak, mely 2006 óta piacának 46 százalékát veszítette el. A lakásépítő cégek különösen nehéz időszakot tudnak maguk mögött, hat év alatt a negyedére szűkült a piacuk.

Az alelnököt egyébként egyáltalán nem nyugtatják meg a jövőre nézve a szerződésállomány növekedését jelző adatok. Mint lapunknak elmondta, a papíron meglévő szerződéseknek a negyedéből semmi sem lesz, s a felméréseik jól mutatják, hogy hónapról hónapra az ellehetetlenülő megrendelések aránya. A piacon még valahogy működő cégek helyzetét pedig az is nehezíti, hogy az áraikban nem tudják érvényesíteni az emelkedő infláció hatását: miközben tavaly az infláció 5,7 százalékos volt, addig az építőiparban átlagosan csak 1,9 százalékkal emelkedtek a termelői árak.

Az ÉVOSZ szerint még erről a szintről is van lejjebb, az első fél évben 2-3 százalékos csökkenéssel lehet számolni. Az év második felében pedig legfeljebb az uniós finanszírozású közmegrendelési csomag lehet mentőöv a vállalkozások számára. A szakszövetség becslései szerint az országos építési tevékenység az év egészében folyó áron nem lesz több a tavalyi 1600 milliárd forintnál. Koji László emlékeztetett, hogy hat évvel ezelőtt még 2300 milliárd forint volt ez az érték.

ÉVOSZ-felmérés

Az építőipari vállalkozások körében végzett ÉVOSZ-felmérés szerint csak csak minden ötödik cég tudott felmutatni szerény árbevétel-növekedést. A felmérésben résztvevők kétharmada számolt be a létszám megtartásáról, egynegyedük viszont leépítést jelzett. A létszámmegtartás egyik formája, hogy a vállalkozások az export növelésével külföld felé irányítják munkavállalóikat, melynek célországai változatlanul Németország és Ausztria. A társaságok több mint egyharmada tudatta, hogy a túlélés érdekében az árbevételben az export arányát növelik, vagy legalább szinten tartják. A cégek közel 80 százalékának van kinnlevősége, egy részük a partnerek – alvállalkozók, beszállítók, munkavállalók – kifizetéséhez hitelt vett fel.