Kitiltják a szalonnát az óvodákból

Ha elfogadják, jövő januártól él a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyermektáborokban és kórházakban alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi előírásokat tartalmazó jogszabály. Mégpedig a jelenlegi tiszti-főorvosi ajánlással szemben kötelező jelleggel.

A készülő jogszabály pontosan meghatározza egyebek mellett, hogy a különböző korcsoportok étrendjének milyen arányban kell tartalmazni az egyes élelmiszereket. A színhúsból készült ételeket például a bölcsődések számára adagonként 40-60 gramm, míg a 15 éven felülieknek már 100-120 gramm nyersanyagból kell előállítani, szalonna pedig 15 éves korig nem adható a hidegétkeztetésben.

A tervezetben meghatározzák, hogy a különböző korú gyermekek számára milyen zsíros tej adható, továbbá rögzítik, hogy az italként kínált tej hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Mindezek mellett a közétkeztetési előírásban azt is rögzítik, hogy bölcsődei étkeztetés esetén bő olajban sült étel nem adható, s hogy csípős, erősen fűszeres étel a 14 év alatti korcsoport részére ugyancsak tilos.

A jogalkotók azt is meghatározzák, hogy miből hányszor kell kapniuk a közétkeztetésben résztvevőknek. Így például az egész napos étkeztetésben részt vevőknek, beleértbe a kórházi betegeket is, tíz napra vonatkozóan legalább hatszor kellene húst, egyszer halat, tízszer teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszereket, és minimum kétszer olajos magvakat kapniuk. Ugyanakkor máj, zúza, szív és májkésztmény legfeljebb három, száraztészta két, burgonya öt, lekvár, mogyoró- vagy csokoládékrém pedig csak egy alkalommal szerepelhetne az étlapon. Annak érdekében, hogy az étrend valóban változatos legyen, egy úgynevezett változatossági mutatót kell majd alapul venni, amelyet a leves-, hús-, főzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítanak ki.

Az étlapon, amelyet jól látható helyen kell kifüggeszteni, fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, és sótartalmát, valamint az allergén összetevőket.

Az OÉTI vizsgálatai szerint az óvodai és az iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Ezért a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata hosszú távon nem csökkenthető.

-->