Mely szereket tiltották be eddig a méhek érdekében?

A magyar növényvédőszer-engedélyező hatóság a közelmúltban már több rovarölő növényvédő szer engedélyokiratát módosította, szigorította a méhek védelme érdekében – közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Minisztérium. A klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyag tartalmú növényvédő szerek (Daskor, Cyren EC, Reldan 22 EC, Dursban Delta CS, Pyrinex 25 CS, Nurelle D 50/500 EC) engedélyei a technológiai felhasználás és a forgalmi kategória tekintetében módosultak. A módosítás következtében a növényvédőszer-készítmények repcében csak rejtett bimbós állapotig használhatók, míg az almatermésű kultúrákban (alma, körte, birs naspolya) a szerek használata a virágzási időszakban tilos. További szigorítás, hogy a készítmények csak növényvédelmi szakmérnök irányításával használhatók fel (I. forgalmi kategória). A dimetoát hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek (Bi 58, Danadim Progress) szintén I. forgalmi kategóriába kerültek és jelenleg csak olyan kultúrákban vannak engedélyezve (hagymafélék, káposzta, cukorrépa, dohány), melyeket a méhek nem látogatnak.

Módosításra került 2010-ben az összes imidakloprid (Chinook Blue, Chinook 200 FS, Gaucho 600 FS, Monceren G, Prestige 290 FS), tiametoxam (Cruiser 350 FS, Cruiser 70 WS, Cruiser Force Mais,  Cruiser OSR 322 FS, Celest Top) és klotianidin (Ellado, Ellado Blue, Poncho Beta, Celest Top) tartalmú csávázószer forgalombahozatali és felhasználási engedélyokirata a méhekre biztonságos felhasználás és a környezetvédelem szempontjai szerint. Az engedélyokiratok egyöntetűen előírják a csávázószer elsodródásának megakadályozására alkalmazandó eljárásokat. Ilyen előírás például a vetés megtiltása erős szélben és a pneumatikus vetőgépek esetében kötelezően alkalmazandó csővezeték (deflektor) használata. A deflektor alkalmazásával a porelsodródás minimálisra csökkenthető, mivel a magvakról ledörzsölődő por a talaj felszínére vagy a barázdába kerül.

A fenti óvintézkedéseken felül a méhekre kifejezetten kockázatos besorolású készítmények engedélyokiratai egyéb rendelkezéseket is tartalmazhatnak a méhek védelme érdekében. A kezelések időpontjainak a korlátozása hosszú hatástartamú készítmények esetében nem csak a virágzási időszakot, de a virágzást megelőző meghatározott időszakot (napban kifejezve) is érintheti. A virágzás után minden esetben előírásra kerül, hogy csak teljes sziromhullás után kezelhetőek a növények. További előírás, hogy mézharmat vagy virágzó gyomnövények jelenléte esetén sem végezhető növényvédő szeres kezelés.

Az Európai Bizottság 2013. május 24-én megjelent korlátozó intézkedést hozott a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó 3 növényvédőszer-hatóanyagra (tiametoxám, klotianidin, imidakloprid). A magyar fél elérte, hogy a tiltás életbeléptetésének időpontját sikerült július 1-ről 2013. december 1-re módosíttatni. Így az idei növénytermesztést és vetőmag előállítást nem érinti a javaslat. Másrészt lehetőséget kaptak a gazdák, hogy a már meglévő és raktáron lévő neonikotinoiddal kezelt vetőmag készleteket 2013. december 1-ig felhasználhassák. Harmadrészt továbbra is lehetőség van a neonikotinoid tartalmú növényvédőszereknek a felhasználására üvegházakban valamint kísérleti jelleggel, továbbá a méh-attraktív növényeknél virágzást követően.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) a fipronil nevű, mezőgazdaságban használt rovarölőszer is kiemelten veszélyesnek minősített a méhekre, de Magyarországon ez a szer nem elterjedt.