Mindenképp káros lenne a reklámadó

– Minek hatására tolódott a reklámadó tervezetének megvitatása, tárgyalása szeptemberre?
– A reklámadóval kapcsolatosan a lehető legszélesebb körű iparági összefogás valósult meg a Magyar Reklámszövetség koordinációjával. Az összes érintett iparági szereplő és szervezet részt vett abban a folyamatban, amely eredményeképp a Kormány a tavaszi időszakban nem nyújtotta be az adóra vonatkozó jogszabály-tervezetet a Parlament elé. A szövetség igyekezett megfelelő szakmai érvrendszer mellett összeállított dokumentációt átadni, amely rámutatott az esetleges adó bevezetéseinek káros következményeire. A hatásai ugyanis mind társadalmi, mind pedig gazdasági téren nem csak az érintett média vállalatokat sújtotta volna, hanem negatív hatásai megmutatkoztak volna mind a gazdaság teljesítő képességében, sőt még az infláció alakulásában is. Az érdemi egyeztetést követően a Miniszterelnökség arról tájékoztatta a Reklámszövetséget, hogy amennyiben a Kormány újra napirendre kívánja tűzni az adó bevezetését ősszel, úgy az egyeztetéseket akkor folytatjuk.

– Kik voltak ott az egyeztetésen?
– Az egyeztetésen a Magyar Reklámszövetség által vezetett delegáció vett részt, amely a leginkább érintett szövetségek képviselőiből kerültek ki. A teljes folyamatban aktív szerepet vállalat a Magyar Reklámszövetségen kívül a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség, Interactive Advertising Bureau (IAB) Hungary, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Professzionális Piackutatók Társasága, Reklám Világszövetség Magyar Tagozat.

– Milyen adatokkal áll majd elő a szakma ősszel, milyen kutatást végez?
– A Magyar Reklámszövetség egy olyan iparági kutatás megvalósítását határozta el, amely megmutatja a kommunikációs iparág gazdaságban betöltött szerepét, különös tekintettel a reklám fogyasztásgeneráló és ezzel a gazdaság teljesítményét növelő szerepére. Hasonló kutatás az Egyesült Királyságban már megjelent, amely tényszerűen kimutatta, hogy egy reklámra elköltött angol font hat fonttal járul hozzá a brit GDP-hez. A kutatás fontos célja továbbá, hogy a társadalom számára is világosan megmutassa az iparág fontosságát és annak valódi értékét.

– Bármilyen kompromisszumra hajlik a médiaszakma? Kisebb mértékű adót elfogadna?
– A jelenlegi célunk az, hogy a fenti kutatás segítségével is megmutassuk, hogy a kommunikációs iparág úgy tudja igazán betölteni gazdaságélénkítő szerepét, ha a jelenlegi (lassulási, illetve csökkenési) trendeket sikerül megfordítani. A piac jelenlegi helyzetére tekintettel egy adó bevezetése pontosan ezzel ellentétes következményekkel járna. Az iparágunk az elmúlt időszakban egyébként is nehéz helyzetbe került, tekintettel arra, hogy az egyéb más szektorokat érintő különadók közvetlenül is hatással voltak a reklámköltésekre. Sok vállalat veszteséget finanszíroz vagy éppen a működési bevételeit termeli meg, egy esetleges adó bevezetése kilátástalan helyzetbe sodorhatja őket.

– Optimális a magyar jogi környezet a reklámszövetség szerint? Ha nem, mint változtatnának?
– A reklámjog, illetve a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó jogszabályok jellemzően uniós jogharmonizáció eredményei - ennek megfelelően nincs „különleges” magyar jogi szabályozás. A Reklámszövetségnek, mint a szakma ernyőszervezetének, természetesen az a célja, hogy a szakma minden szegmense, így a hirdetők, a reklámszolgáltatók és a média is kiszámítható, áttekinthető jogszabályi környezetben tudjon működni.

– Milyen magyar sikerek voltak mostanában külföldön?
– A Cannes-i Young Lions versenyen magyar fiatalok cyber kategóriában bronz elismerést nyertek, ez nagy siker és büszkeség.

– Van olyan magyar kampány, amely más országban is ismert?
– A hazai kampányok külföldi ismertsége relatív csekély, ami főleg annak köszönhető, hogy a regionálisan működő hirdetők elenyésző százaléka dolgozik hazánkból. Ugyanakkor több olyan alkotás már körbe járta Európát, amely feltűnt egy-egy fesztiválon vagy közösségi site-on.

– Mennyire reklámkerülő vagy tudatos reklámfogyasztó a magyar ember?
– Nincs olyan általunk ismert kutatási adat, amely kiugróan reklámkerülőként definiálná a magyar fogyasztókat. Tény azonban, hogy erős a reklámokkal szembeni szkepticizmus. A Reklámszövetség célja, hogy nem csak a szakma, vagy a szabályozó, hanem a fogyasztó számára is egyértelműen közvetítse azt, hogy a reklám érték, amely nem csak a tisztességes és etikus verseny egyik leghatékonyabb eszköze, hanem amely segítségével a fogyasztó (például az online környezetben) olyan tartalmakhoz juthat hozzá, amelyeket a reklám hiányában díjazás ellenében vehetne igénybe. A legnagyobb kihívás talán most a márkatulajdonosoknak, megteremteni azt a kreatív platformot, amely a megváltozott médiafogyasztási szokásokban el tudja érni a fogyasztóját, ráadásul úgy, hogy őt bevonja, interakcióra készteti, és akár márkanagykövetként hirdeti üzenetét.

– Etikusabbak a magyar reklámok, mint tíz éve?
– Természetesen nagyon nehéz összehasonlítani a 10 évvel ezelőtti reklámpiacot a maival – ez bármilyen aspektusra, így az etikai szempontokra is igaz. Úgy vélem azonban, hogy egyértelműen látszik a piacon, hogy egyre inkább érték az etikus reklám - nyilvánvaló, hogy a vállalkozások hosszú távú érdekei is abba az irányba hatnak, hogy a reklámok valós, pontos és etikus tartalmat közvetítsenek a fogyasztóknak.

– A digitális átállás hoz változást a hazai reklámiparban?
– A digitális átállás hatással lesz a fogyasztói szokásokra: a megnövekedett kínálat és az interaktivitás lehetősége nyomán a fogyasztó még kevésbé lesz passzív befogadó . Ez nyilván változtatni fog a kommunikációs technikákon is, de az is látszik, hogy ez a változás nem rövid, hanem inkább hosszútávon fogja éreztetni a hatását.

Tanulmányait a Corvinus Egyetemen és a Szent István Egyetemen végezte, 2003-tól az ügynökségi világban tevékenykedik, ahova az osztrák tulajdonú BOMBA Energia Ital vállalat ügyvezetői/marketing igazgatói pozíciójából érkezett.

Vezetése alatt a HD Group reklámügynökség egy valódi integrált ügynökségé fejlődött, amely 2010-ben elnyerte az Év Ügynökségi Díját is.

Tanulmányait a Corvinus Egyetemen és a Szent István Egyetemen végezte, 2003-tól az ügynökségi világban tevékenykedik, ahova az osztrák tulajdonú BOMBA Energia Ital vállalat ügyvezetői/marketing igazgatói pozíciójából érkezett.

Vezetése alatt a HD Group reklámügynökség egy valódi integrált ügynökségé fejlődött, amely 2010-ben elnyerte az Év Ügynökségi Díját is. -->