A Mol–INA-tárgyalások kezdésén havonkénti folytatásban állapodtak meg

Csányi Sándor, a Mol alelnökének (és az OTP elnök-vezérigazgatójának) zágrábi rendőrségi meghallgatása fűszerezte azt a tegnap indított tárgyalássorozatot, amely a Mol Nyrt. által irányított horvátországi INA olajtársaság sorsát hivatott eldönteni. Csányi Sándort nem kihallgatták, hanem meghallgatták a Molnak 2010-ben az INA-ban tervezett, de meghiúsult, nyilvános részvényvásárlásával kapcsolatban. A Mol az ügylet révén többségbe került volna az INA-ban, de kísérlete meghiúsult, mert a horvát nyugdíjalapok és néhány külföldi befektető ráígért az ajánlatára.

Ezt követően, 2011 elején a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) bejelentette az ügyészségnek (DORH), hogy gyanúja szerint a Mol által tervezett részvényvásárlások mögött pénzmosás állhat. A megindult vizsgálat kiterjed Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra is.

A HANFA betiltotta az INA részvények kereskedését a zágrábi tőzsdén és piaci manipuláció vádjával eljárást kezdeményezett a Mol helyi vezetői ellen azt feltételezve, hogy a külföldi befektetők mögött valójában szintén a Mol állt. A horvát rendőrség 2013 tavaszától nyomozás előtti tájékozódásként sorra kikérdezi a Mol éppen Horvátországban tartozkodó vezetőit, igazgatósági tagjait. Erre az ottani jog szerint lehetősége van. Csányi Sándorra most került sor.

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató ez idő alatt nem járt Horvátországban, pedig őt még inkább, és még régebben várják. A horvát főügyészség először tanúként akarta kihallgatni abban a perben, amely Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök ellen folyik. Sanader a vád szerint 2008-ban 10 millió eurót fogadott el azért, hogy az INA-ban kisebbségben lévő Mol megszerezze a társaság irányítási jogát. A horvát főügyészség nemzetközi jogsegély-szolgálat keretében kérte és meg is kapta a magyar társszerv segítségét, bár nem egészen úgy, ahogyan remélte: 2011 novemberében a Központi Nyomozó Ügyészség Hivatala tanúként kihallgatta Hernádi Zsoltot a vesztegetési ügyben, de az elhangzottak alapján a magyar hatóságok nem tartották indokoltnak, hogy a Mol első embere Horvátországba utazzon.

A napokban újabb jogsegélykérelem érkezett, Hernádi Zsoltnak immár vádlottként való kihallgatása ügyében. A Legfőbb Ügyészség válaszolt, a levél tartalma nem ismert, de Hernádi Zsoltnak jó eséllyel most sem kell Zágrábba utaznia.

A történetnek van egy Csányi Sándort érintő mellékága is: a horvát sajtó néhány éve kapcsolatot vélt felfedezni a menedzsmentjog megszerzése és aközött, hogy az OTP (a Mol résztulajdonosa) 32,4 millió eurós hitelt adott a horvát Podravka társaságnak a Mol garanciavállalásával.

Csányi Sándor tegnap eredetileg azért utazott Horvátországba, mert ő képviselte a Molt az INA-ról indított megbeszélésen Áldott Zoltánnal, az INA vezérigazgatójával. Horvát partnereik Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter és Mladen Pejnović, az Állami Vagyonkezelő Hivatal igazgatója voltak. A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozat szerint ezentúl havonta egyeztetnek, minden találkozót informális megbeszélésekkel fognak előkészíteni. A soron következő tárgyalásokon a vállalat irányításának módjáról, az INA kiadásainak csökkentéséről, a beruházások és a profit elosztásáról, a kutatás-fejlesztésről, a szénhidrogén-termelésről, az olaj és az olajtermékek beszerzéséről és feldolgozásáról, nagy- és kiskereskedelméről, és a földgáz üzletág jövőjéről kell határozni. Közös cél az INA befektetéseinek növelése, hatékonyságának javítása és az, hogy a csoport az eddigieknél nagyobb mértékben járuljon hozzá a horvát gazdaság fejlesztéséhez. A Molhoz közeli forrásunk szerint a tényszerű megbeszéléseken semmi meglepő nem történt, a cél valóban az INA teljesítményének a növelése.

A tegnap koradélután befejeződött találkozó után a Jutarnji List horvát napilap azt írta, hogy a távozó magyar küldöttség nyilatkozat nélkül szállt be az autójába, és távozott, de az utánuk kijövő Ivan Vrdoljak is csak rövid nyilatkozatott tett, és nem válaszolt az újságírók kérdéseire.

A miniszter elégedett volt a megbeszélések eredményével, mondván, mindkét félnek az a célja, hogy az INA-t sikeres fejlesztéssel erős vállalattá tegyék.

„Ez még csak a nulladik tárgyalás volt, de nagy eredménynek számít, mert három év után létrejöttek a folytatás bizalmi feltételei, meg lehetett állapodni a technikai részletekről” – válaszolt a Világgazdaságnak Szollár Domokos, a Mol szóvivője. Még nem lehet tudni, hogy a konkrét ügyek – például a Mol kétmilliárd kunás amiatti követelése, hogy a horvát állam az ígéretével ellentétben nem vásárolta vissza az INA-tól az árszabályozás miatt veszteséges gáz üzletágat – melyik később találkozón kerülnek terítékre.

Így az sem kézenfekvő, hogy a biztonsági tárolás az MVM gáz üzletágába olvadjon, hiszen az MVM-nek is csak költsége lenne vele, haszna nem. Viszont mégis az MVM-hez való csatolása mellett szól az, hogy a kormányzati törekvés, hogy a stratégiai jellegű ha az a szándék, hogy az ilyen eszközöknek az állami energiaóriás ellenőrzése alatt kell lenniük. A Népszabadság tegnapi cikke szerint a kereskedelmi kapacitással is rendelkező biztonsági tároló tulajdonváltására szeptember 30-án, az E.On-tárolók (és nagykereskedelem) MVM-hez kerülése napján sor kerülhet.

Így az sem kézenfekvő, hogy a biztonsági tárolás az MVM gáz üzletágába olvadjon, hiszen az MVM-nek is csak költsége lenne vele, haszna nem. Viszont mégis az MVM-hez való csatolása mellett szól az, hogy a kormányzati törekvés, hogy a stratégiai jellegű ha az a szándék, hogy az ilyen eszközöknek az állami energiaóriás ellenőrzése alatt kell lenniük. A Népszabadság tegnapi cikke szerint a kereskedelmi kapacitással is rendelkező biztonsági tároló tulajdonváltására szeptember 30-án, az E.On-tárolók (és nagykereskedelem) MVM-hez kerülése napján sor kerülhet. -->