Ukrajna az EU küszöbén

– Ukrajna a napokban ünnepelte a függetlenségét. Mit ért el az ország az eltelt 22 év alatt?
– Teljesen független, felnőtt állammá váltunk, a novemberi, vilniusi csúcstalálkozón várhatóan aláírjuk uniós társulási szerződésünket. Az uniós tagság a demokratikus átalakulás, az emberi jogok, a jólét terén felmutatott eredményeinket igazolja. A 22 év alatt lecsökkentettük a korábban 700 ezer fős hadseregünket, felszámoltuk a csernobili katasztrófa következményeit, az atomerőmű környezetét nagy pénzügyi teher árán hamarosan teljesen biztonságossá tesszük.

- Milyenek a legújabb GDP-adatok?
- Ha dicsekedni akarnék, a mezőgazdaságot emelném ki. Szakértők szerint 2013/2014-ben búzából és általában gabonából a világon a második legnagyobb exportőrök leszünk, megelőzve az EU egészét, Oroszországot és Kazahsztánt. Mi állítjuk elő a világon készülő napraforgóolaj 50-60 százalékát. Múlt évi, 0,3-0,5 százalékos GDP növekedésünkön belül is jobban szerepelt az agrárium, mint az ipar. Az idei első fél évben már 2,4 százalékkal bővült a GDP-nk, amit a Fitch hitelminősítő az év elején 2,3-2,4 százalékra várt. A külpiacokon keresik a kohászati termékeinket is, e szegmens adja a GDP-nk 35-38 százalékát. Ám időközben politikai tényezővé vált. Emiatti nehézségeinkben szerencsére szomszédaink és más uniós országok is segítettek. Ma már Ukrajna felé áramlik az orosznál olcsóbb európai gáz.

– Hogyan csökkentheti Ukrajna az orosz gázimporttól való függését?
– Saját termelésünket már évi 12 milliárd köbméterre emeltük, Magyarországon és Lengyelországon keresztül az idén közel 2,5 milliárd köbméter gázt kapunk, indulóban a Szlovákia és Románia felőli importunk is. Tavaly 30 százalékkal és 2013 első felében további 30 százalékkal csökkentettük az oroszországi gázimportunkat. Idővel kiaknázhatjuk a palagáz-készleteinket, de alternatíva a kaukázusi, a közép-ázsiai és a kaszpi térségben termelt szénhidrogén, és majd Horvátország felől is importálhatunk, az oda cseppfolyósan szállított gázból.

– Ma mennyi gáz érkezik Ukrajnába Magyarországon át?
– Az idei, júliusi mennyiség napi 5 millió köbméter volt, a júniusi összes 138 millió köbméter. Reményeink szerint kihasználhatjuk a teljes, évi 1,7 milliárdos kapacitást. Új gázpiaci együttműködésre is kínálkozik: felajánlottuk Magyarországnak és az EU-nak is a 30 milliárd köbméter gáztároló kapacitásunk azon hányadát, amelyre nincs szükségünk.

– Hogyan alakulnak a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok?
– A két ország statisztikái eltérő, de hasonló számokat mutatnak. Áruforgalmunk ez év első felében 10 százalékkal 2,7 milliárd dollárra nőtt az ukrán és 3 milliárdra a magyar adatok szerint, és erre jön a szolgáltatások cseréje. Tavaly újraindult és máris 260 millió dollárt tett ki, vagyis, a 2008-as és 2009-es négyszeresét a magyarországi árameladásunk. Jelenleg ukrán agrárcégek magyarországi szarvasmarha- és vetőmag vásárlásáról tárgyalnak, és egy itteni hatalmas, 30 millió eurós beruházásra készülnek, vegyesvállalati formában.

– Mit végzett a határ menti együttműködés élénkítésére tavaly létrejött bizottság?
– Mikola Azarov ukrán és Orbán Viktor magyar miniszterelnök márciusi megállapodása után a magyar fél felmérte, hogy hol célszerű új határátkelőket nyitni a két ország között. Az már ismert, hogy Beregsuránynál lehetővé kell tenni a közúti áruszállítást, és hiányzik a Beregszászt elkerülő, 14-15 kilométeres út is. A bizottság egy olyan ipari park létrehozásán is dolgozik, amely egyszerre ukrán és magyar területen is lenne.

– Oroszország várja Ukrajnát az orosz-fehérorosz-kazah vámunióba. Mi az ukrán álláspont?
– Vámuniós tagságról nem beszélünk annak ellenére sem, hogy Oroszország nemrég bizonyos kereskedelmi korlátozásokat is bevezetett Ukrajnával szemben. Hibás az a felfogás, hogy választanunk kellene az EU és a vámunió között. Ez már eldőlt 2010-ben, amikor az ukrán Legfelsőbb Tanács stratégiai célként jelölte meg uniós csatlakozásunkat. A vámunió tehát nem alternatíva, a tagjai viszont külön-külön fontos partnereink.