Ötvennyolc egészségfejlesztési iroda (efi) kialakítására 80 és 125 millió forint közötti támogatást kaptak kórházak, szakrendelők és önkormányzatok az ország különböző pontjain, ezen belül 18 hátrányos helyzetű kistérségben. Az összesen mintegy hatmilliárd forintos uniós forrás elvileg két évig fedezi az irodahálózat fenntartását – a helyiségek rezsijét és a két-három állandó munkatárs bérét –, de a pályázóknak öt évig vállalniuk kellett a működtetést, amire a harmadik évtől elvileg majd a népegészségügyi termékadó jelent majd fedezetet. A hosszú távú cél az, hogy minden kistérségben működjön egy ilyen iroda, mintegy a gerincét képezve az egészségügyi kormányzat által vizionált népegészségügyi hálózatnak.
Hogy ez pontosan hogyan is fog kinézni, az azonban még nem teljesen világos. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint az életmódbeli tanácsadásra szorulók ezentúl itt kaphatnak majd hatékony segítséget. A pályázati kiírás szerint viszont emellett helyi egészségfejlesztési programokat is működtetniük kell az irodáknak, amelyek munkáját az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) koordinálja, sőt, annak egészségkommunikációs központja kommunikációs tréninget is biztosít az ott dolgozóknak.
A tanácsadás „döntően a középosztálynál és a gazdagoknál jön szóba, a nagyon rossz társadalmi helyzetben lévőknél nyilván nem az életmódprogram a központi kérdés” – ezt Vokó Zoltán, az Egészségfejlesztési Intézet azóta önként távozott vezetője nyilatkozta még az év elején még a Medical Tribune szaklapnak. Ádány Róza, a népegészségügy egyik legismertebb hazai képviselője úgy látja, jóllehet az egészségfejlesztés országos hálózatának szükségességét nem lehet vitatni, annak szakrendelőkhöz, kórházakhoz integrálása elhibázott lépés. „Az emberekhez egészen közel kell vinni ezeket a programokat, és hosszú évtizedeken keresztül, kormányokon átívelve kell működtetni azokat, hogy valódi eredményeket érjünk el” – fogalmazott.
„A háziorvosi rendszer lassan húsz éves működése óta a születéskor várható élettartam öt évvel meghosszabbodott, és ebben jelentős szerepe van a háziorvosok prevenciós tevékenységének – ez már Selmeczi Kamill véleménye. A FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke azt mondja, ha valakik, akkor a háziorvosok azok, akik bizonyosan találkoznak az egészségi okokból leginkább veszélyeztetett emberekkel, ezért a forrást inkább a háziorvosi praxisok prevenciós fejlesztésére kellett volna fordítani. „Nagy tévedés azt hinni, hogy ezeket az embereket el lehet érni egészségnevelési kampányokkal, felvilágosító programokkal” – mondja Selmeczi Kamill, és ha csak azt nézzük, hogy az általunk megkérdezett irodákban csak 8 és 4 óra között fogadnak érdeklődőket, lehet, hogy azokat sem érik el, akiket egyébként még fogékonyak is lennének a tanácsaikra.
Mindent uniós forrásból
A már szétosztott hatmilliárd forinton túl további egymilliárd forint uniós forrást biztosítanak a népegészségügyi intézményrendszer összehangolására, hatékonyságának javítására, az egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozására. Ezen túl 1,8 milliárd forint jut a népegészségügyi kommunikációra, amit az Országos Egészségfejlesztési Intézet nyert el. Információink szerint ebből állítják fel a hatvan fősre tervezett egészségkommunikációs központot, és ebből működtetik a nemrég indult egeszseg.hu weboldalt is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.