Kiszivárgott Hernádi tanúvallomása, amit a horvátok nem használtak fel

A lap birtokába került Hernádi Zsoltnak a Központi Nyomozó Főügyészség előtt tett vallomásának másolata, amely a zágrábi hatóságoknál van, és amelyet a cikk szerint nem használtak fel az eljárásban a horvát hatóságok.

A Heti Válasz felidézi, hogy a Mol 2003-ban vette meg az INA 25 százalék plusz egy szavazatos csomagját, majd 5 évvel később 47 százalék fölé emelte részesedését. 2009 januárjában az INA a válság miatt nagyon nehéz helyzetbe került, és a csődöt csak úgy lehetett elkerülni, ha a horvát kormány átadja a magyarok által a konszolidációért cserébe kért cégirányítási jogot.

A Mol 2010 decemberében ajánlatot tett a közkézen lévő INA-részvények megvételére, de mivel a horvát nyugdíjalapok "ellenvásárlásba" kezdtek, a MOL tulajdona 49,1 százaléknál megállt. A horvát ügyészség 2011 júliusában az INA irányítási jogainak "elvesztése", valamint Ivo Sanader korábbi kormányfő ezzel összefüggő, állítólagos megvesztegetése miatt Hernádi Zsolt gyanúsítottként való kihallgatását kérte a magyar hatóságtól. Sanadert azóta nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélték.

A magyar ügyészség 2011. júliusban nemzetbiztonsági okok miatt nem teljesítette a horvát ügyészség kérését, de nyomozást kezdett az ügyben, majd 2012 elején bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
A Heti Válasz értesülései szerint két zágrábi államügyésznek - egy másik eljárás keretében - 2011 február 9-én lehetősége nyílt arra, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda „vendégeként” személyesen bírja tanúvallomásra a Mol-vezért.

Az itt készült, és a Heti Válasz birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy a horvátok kizárólag az INA irányítási jogának megszerzéséről kérdezték Hernádit. Bár a Központi Nyomozó Főügyészség a teljes vizsgálati anyagát elküldte Zágrábba, a Sanader elleni perben a bíró nem engedte felhasználni ezeket az aktákat. Pedig Hernádi Zsolt 2011. november 29-i tanúkihallgatásának jegyzőkönyve egyértelművé teszi például, hogy a „koronatanú”, Robert Jezic a lehető legelfogultabb szereplő a Mol-játszmában - olvasható a cikkben.

A Heti Válasz szerint Jezic-et épp a Mol INA-ban történt részesedésszerzése akadályozta meg abban, hogy az INA-ból "nyerészkedjen", így később az olajvállalat legnagyobb adósává vált.

Hernádi Zsolt Heti Válaszban közölt, szerkesztett vallomása szerint 2001 óta rendszeresen járt Horvátországba, ahol sok üzletemberrel, köztük Robert Jezic-csel is találkozott, mivel az általa tulajdonolt Dioki vegyipari vállalat az INA legnagyobb vásárlóinak egyike, s egyben az olajcég legnagyobb adósa is volt. A Mol vezetőjének vallomása szerint Jezic általában a szerződésmódosításokra, a fizetési feltételek megváltoztatására akarta rábírni, ő pedig vállalta, hogy megvizsgálja a problémákat, de miután az INA menedzsmentje úgy látta jónak, általában elutasító döntés született.

"Előfordult, hogy Sanader kezdeményezésére találkoztam Jezic-csel (...). Ám nem derült ki számomra olyan körülmény, amelyből Jezic és a fent megjelölt kormányzati tényezők speciális kapcsolatára lehetett volna következtetni" - idézi Hernádi Zsolt vallomását a cikk.

A Mol vezetője arról is beszámolt, hogy először 2004-ben vette fel a kapcsolatot Ivo Sanaderrel, "ekkor már túl voltunk a Mol 25 százalékos INA-bevásárlásán. (...) Az első találkozásunk tehát rideg volt, mivel ő úgy tekintett az INA-privatizáció első lépésére, hogy ezzel megkötötték kormánya kezét".

A vallomás szerint 2009 nyaráig - ekkor mondott le Sanader - Hernádi Zsolt öt-hatszor személyesen egyeztetett Sanaderrel, de négyszemközti találkozó ezek között nem volt; a beszélgetések témája az INA különösen rossz pénzügyi helyzete volt.

"A horvát sajtó felrótta, hogy az egyik hivatalos Sanader-találkozó után (...) valamiért hirtelen visszatértem a miniszterelnök hivatalába" - mondta Hernádi Zsolt, majd vallomásában kifejtette, hogy valóban visszament a hivatalba, mert Sanader Jezic cégének, a Diokinak az érdekében akart beszélni vele. A Dioki által felhasznált alapanyag ugyanis az INA által szállított etángáz volt, amelynek árával és mennyiségével gond volt; Jezic az árat sokallta, a mennyiséget kevesellte. "Sanader kérte, próbáljam orvosolni a problémát" - idézi a cikk Hernádit.

Vallomásában kitért arra is, hogy Sanaderrel lemondása után sem szakadt meg a kapcsolata, 2010 nyarán találkoztak újra, mivel a volt horvát kormányfő tanácsadással kezdett foglalkozni és "alapvetően kapcsolatok kialakításában számított rám".

2009 októberében Hernádi egy Marcellino étteremben találkozott Sanaderrel; a tárgyaláson Jezic is ott volt, hogy az etánszállítás ügyében egy másik javaslatot tegyen. "Akkor, más papírt nem találva, az egyik névjegykártyámra jegyeztem fel Jezic ezzel kapcsolatos felvetését" - mondta Hernádi Zsolt, hozzátéve, hogy ezt eredetiben átadta a főügyészségnek - áll a cikkben.

A zágrábi megyei bíróság szeptember végén rendelte el Hernádi Zsolt vizsgálati őrizetbe vételét, majd október elsején a horvát rendőrség az európai elfogatóparancsot is kiadta. Másnap délután Horvátország kérésére Hernádi Zsolt neve felkerült az Interpol vörös, legmagasabb fokozatú körözési listájára.

A Fővárosi Törvényszék hétfőn megtagadta Hernádi ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását.