A COPD-vel is számolniuk kellene a dohányosoknak

Évente majdnem 25 milliárd forintot költ az egészségbiztosító Magyarországon az asztma és a krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) gyógyszereire. Az utóbbi betegség ma már az ötödik leggyakoribb halálok világszerte, de néhány éven belül akár dobogós helyre is kerülhet.

A COPD-re minden évben november 20-án, a betegség világnapján irányul a legtöbb figyelem, amire nagy szükség is van, ugyanis a betegek nagyobbik része még a világ fejlett országaiban sem ismert. Egy globális vizsgálat szerint a negyven év felettiek körében 9-10 százalékos a betegség előfordulása, így hazánkban minimum félmillió beteggel kell számolnunk. A tüdőgondozók nyilvántartásában viszont mindössze 150 ezren szerepelnek.

A betegek részben azért maradnak „rejtve” - magyarázza Böszörményi Nagy György tüdőgyógyász -, mert a betegség sokáig akár panaszmentes is lehet. Pedig a korai felismerés kulcskérdés ebben a nem gyógyítható betegségben, amelynek az előrehaladását legfeljebb lassítani lehet. Mégpedig nem is elsősorban gyógyszerekkel, hanem a dohányzás abbahagyásával. Ezzel ugyan nem fordíthatók már vissza a tüdőt ért károsodások, de késleltethető a légzésképesség teljes elvesztése.

A szakember azt mondja, egy egyszerű légzőfunkció-vizsgálattal felfedezhető a COPD, ám mivel a háziorvosok nem végeznek ilyen szűrővizsgálatot, a betegek sokszor szív-érrendszeri problémájukkal kezelik, ami nem téves diagnózis, mivel a betegek 50 százaléka végül nem is a tüdőelégtelenségben, hanem kardiovaszkuláris betegségben hal meg.

Ha ugyanakkor két egymást követő évben évente legalább három hónapig légúti panaszok gyötörnek valakit, és a fizikai terhelésre légszomj is jelentkezik nála, neki és háziorvosának is gondolnia kell a tüdőproblémára – figyelmeztet Böszörményi Nagy György.