Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke szerint a kereskedelmi forgalom stagnál és emiatt a szakmában átrendeződés zajlik. Egyrészt abban a tekintetben, hogy a piaci szereplők egymás rovására igyekeznek növelni piaci részesedésüket, ez pedig árháborút jelent. Az árháború viszont veszteséget okoz, ezért a vállalatok a létszámmal is nagyon szigorúan gazdálkodnak.
A kereskedelemben általában nagy a munkaerő mozgása. Vidéken csak 20-30 százalék, de a nagyvárosokban – ahol azért sokkal több az álláslehetőség – 50-60 százalékos a fluktuáció. Így elég kiadni egy felvételi stopot és máris el is indult a létszámcsökkenés – mondta Sáling József, hozzátéve, hogy a Dunántúlon, ahol amúgy magasabb az átlagos bérszint, mert sokan átjárnak Ausztriába dolgozni, több élelmiszer kereskedelmi cég vezetése rájött, hogy meg kell tartani a dolgozókat, mert a létszámhiány már a működést veszélyeztette.
A KASZ tapasztalatai szerint amikor egy cég gazdaságilag megszorul, elkezd a munkaidővel játszani illetve visszaveszi a korábban megadott pótlékokat.
„A műszakpótlékkal és a hétvégi pótlékkal láthatóan spórolnak a vállalatok, mondván, „örülj, hogy van állásod”. Ugyanakkor terjed a részmunkaidőzés, vagyis az alkalmazottat négy vagy hat órára jelentik be, de hatot-nyolcat dolgoztatnak le vele – jelentette ki Sáling József, aki szerint nagyon visszafogott lett az állami munkaügyi ellenőrzés. Mintha hagynák, hogy a cégek azt csináljanak, amit akarnak, így a munkáltatók ezt üzenetnek veszik. A munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának csökkenése miatt pedig sok helyen egyre rosszabb az alkalmazottak helyzete. Miután a munkaadók minél olcsóbban akarják feltölteni a létszámot, jelentős a munkaerő kölcsönzés és a szünidőkben a diákmunka, de ha ezek aránya még tovább nő, már nem beszélhetünk a szakmai színvonal megtartásáról.
A válságadót az érintett cégek igyekeznek továbbhárítani. Ha az árverseny miatt a vevőre nem is tudják, hát az alkalmazottakra. Emiatt a KASZ úgy tapasztalja, hogy nagyon nehéz béremelésről tárgyalni, mert terítéken van a minimálbér emelés, és arra spórolnak a vállalatok. A kereskedelmi alkalmazottak harmada minimálbéres, de vidéken egyes helyeken kétszer ekkora az arány. Ugyanakkor, ha nő a minimálbér, a minimálbérnél néhány ezerrel többet keresők már nemigen fognak béremelést kapni.
„Úgy néz ki, a cafeteria áldozatul fog esni pénzhiánynak. A kereskedelem nem készül a növekedésre, hanem elhúzódó válsággal számol, és arra koncentrál, hogyan vészelje át a nehéz éveket. Ezért komoly átrendeződések vannak: az egyik cég vásárol, a másik átszervez. A Tesco csökkentette néhány nagy alapterületű hipermarketjének területét, és kiadta a felszabaduló részt. Küszöbön áll a Praktiker lánc értékesítése, hiszen a csődbe ment anyacég mindenáron – és ha lehet egyben, mert úgy van értéke – el akarja adni a magyar leányállatot. A drága termékeket forgalmazó Kikát nyáron megvette a Steinhoff csoport. Most folyik az átvétel, és január egytől új filozófiával indul a hírek szerint” – sorolta a KASZ elnöke, emlékeztetve, hogy az is az átrendeződéshez tartozott, hogy megszűntek a Bricostore áruházak, ugyanakkor a CBA és a Coop felvásárolta a kivonult Match legjobb üzleteit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.