Egyre több televízió osztozik egyre kevesebb pénzen

Egyre több televízió osztozik egyre kevesebb pénzen. Tovább csökkent a televíziós hirdetési piac 2013-ban Magyarországon, a visszaesés meghaladta a hat százalékot – derült ki az Ernst & Young és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) közös reklámpiaci felméréséből.

A tévés reklámpiac mindössze 45,6 milliárd forintra rúgott 2013-ban 56 csatorna adatai alapján. Ez 2012-ben még 48,7 milliárd forint, 2011-ben pedig 54,9 milliárd forint volt. Tavalyhoz képest egy új csatorna (M3) csatlakozott a felméréshez, egy csatorna pedig (Hír TV) kikerült az adatszolgáltatók közöl. Az országos földfelszíni csatornák még mindig a bevételek kétharmadát, 31,6 milliárd forintot birtokolják, de a 2012-es 35,2 milliárd forinthoz képest ez 10 százalékos csökkenést jelent. Míg a kábelesek 13,9 milliárd forinton osztozkodtak, de ez már 4 százalékos növekedést mutat. Ennek megfelelően nőtt a kábeltelevíziók részaránya a teljes reklámtortán belül, a szektor összbevételének 31 százalékát ezek az adók adták. „Ha a tendenciát nézzük, akkor összességében ez már zsinórban az ötödik év, amikor csökkentek a bevételek. Ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy idén már kicsi növekedés lehet” – hangsúlyozat Kovács Krisztián, a MEME elnöke.

Hozzátette: az összes reklámbevételen belül a klasszikus reklámszpotokból származó bevételek minimálisan, kevesebb mint 4 százalékkal estek. A non-szpot típusú bevételek csökkenése pedig elsősorban egy módszertani változásból ered, a szponzorfinanszírozott műsorok esetében most először egységesen a nettó (vagyis a gyártási költséget nem tartalmazó) bevételekkel számoltak. A kutatás kilencedik alkalommal készült el, ezúttal is net-net reklám árbevételt számítottak, vagyis kedvezményekkel csökkentett, ügynökségi jutalékok levonása utáni, tiszta árbevételt, amely nem tartalmaz barter tevékenységből származó bevételt.

A teljes reklámpiac adataira még várni kell, ez 2012-ben 174 milliárd forint volt a Magyar Reklámszövetség adatai alapján. Nagy valószínűséggel az online szegmenst leszámítva a teljes hirdetési piacon belül a többi szereplőhöz képest – sajtó, rádió, közterület, mozi – mégis a televíziók érték el a legjobb eredményt tavaly, ennek köszönhetően az összement teljes reklámtortából arányaiban nagyobb szeletet hasíthatott ki magának a tévés piac. Erről akkor bizonyosodhatunk meg, ha a többi szegmens is publikálja reklámadatait, ez az elkövetkező hónapokban várható. A tévés reklámpiac 2012-ben 27,8 százalékos részesedést ért a 48,7 milliárd forintos bevételével. A tavalyi 45,6 milliárd forint így vélhetően már csak a piac negyedét fedi majd le. Az online és mobilhirdetések 2012-ben 33,6 milliárdos, 18 százalékos növekedést mutattak, ez a tendencia vélhetően 2013-ban is folytatódott. Kérdés, hogy mennyire tudták megközelíteni a televíziókat. Az online szegmenst minden bizonnyal a közterületisek követik majd, akik 2012-ben rossz évet zártak: a 6,2 százalékos csökkenés 14,3 milliárd forintot hozott, és nem valószínű, hogy tavaly lényegesen növekedtek volna. A rádió, mint reklámeszköz pedig még mindig alulértékelt a teljesítményéhez képest: naponta mintegy 6 millió embert meghaladó hallgatósággal a rádió ugyanis óriási tömegeket informál, ellenben bevételeik 6-7 milliárd forint körül mozognak.

Napi 78 tévéreklám
Tavaly átlagosan 4 óra 46 percet tévéztek az emberek Magyarországon. Ebből 23 percen át reklámokat néztek, vagyis átlagosan naponta 78 hirdetést láttak – derült ki a Nielsen Közönségmérés adataiból. Egyre több reklámot sugároznak a televíziók, számuk negyvenhét csatornát mérve tavaly megközelítette a 4,5 milliót, vagyis naponta átlagosan több mint 12 ezer hirdetés került adásba. Tavaly a két országos kereskedelmi csatorna közönségaránya megközelítette a 30 százalékot, míg a közszolgálati csatornáké csaknem 15 százalékos. Emelkedőben van a digitális kábel és az IPTV részaránya.