Csökkenő arányú tb-támogatás

Egy doboz gyógyszer fogyasztói ára tavaly átlagosan 1948 forint volt, ami 3,3 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest úgy, hogy közben bővült a termékpaletta. Az árcsökkenés döntően a gyógyszergyártók kényszerű árcsökkentése, a vaklicit miatt következett be – tájékoztatta a Világgazdaságot a tavalyi évet összegző megállapításairól Fekete Tibor. A gyógyszerpiac alakulását évek óta elemző szakértő rámutatott: miután a támogatásra fordítható összeg jelentősen visszaesett – a 2011-es 361 milliárd forintról 2013-ra 296 milliárdra –, és a támogatott orvosságok köre is szűkült, összességében nem hogy csökkentek volna, tovább emelkedtek a lakossági gyógyszerkiadások.

A betegterhek 2001 és 2005 között még kis mértékben, de folyamatosan csökkentek. Ezt követően, egészen 2009-ig, eleinte enyhébb, majd jelentős tehernövekedésnek lehettünk tanúi. Öt évvel ezelőtt már a teljes gyógyszerforgalom 40 százalékát voltak kénytelenek zsebből fizetni a betegek. A magánráfordítások aránya azóta is egyfolytában emelkedett, és 2013-ra már meghaladta a 48 százalékot. Más oldalról nézve ez azt jelenti, hogy a közforgalmú gyógyszerek körében a támogatás ma már mindössze a teljes gyógyszerkiadás 51-52 százalékát teszi csak ki.

A gyógyszerköltségeken belül az állami és a magánfinanszírozás meglehetősen hektikusan alakult az elmúlt években – magyarázta Fekete Tibor. 2008-ban a lakossági terhek elérték az állami ráfordítás 44 százalékát, ez egy évvel később 40 százalékra mérséklődött, sőt, 2010-re ez alá került. 2011-ben újra 42 százalék körül alakult, 2013-ra pedig a szakértő becslése szerint az 56,4 százalékra rúgott a lakossági gyógyszerkiadás állami támogatáshoz viszonyított szintje. Ez nem kevesebb, mint 9 százalékpontos romlás az előző évhez képest.

A szakértő elmondása szerint a lakossági gyógyszerkiadások belső összetétele is jelentősen megváltozott az elmúlt években. Míg 1998-ban nagyjából fele-fele arányban oszlott ez meg a receptköteles és a szabadon megvásárolható készítmények között, addig az évek során ez fokozatosan eltolódott a vényre kapható patikaszerek irányába, és tavaly a betegek már ezekre költötték gyógyszerkiadásaik 60 százalékát.

Mindezt úgy, hogy a teljes gyógyszerforgalmon belül jelentősen, 10,8 százalékkal nőtt, és 2013-ban elérte a 19,6 százalékot a recept nélkül kapható orvosságok piaci részesedése. Az eladott dobozok számában 7,7 százalékos bővülést mértek, ami az összes eladott orvosság tekintetében 29,1 százalékos részesedést eredményezett. A szabadon megvásárolható készítményeként tavaly átlagosan 1322 forintot kellett fizetni. 

Ami az egy főre jutó gyógyszerfogyasztást illeti, ez tavaly értékben – 297 forintos euróárfolyam mellett – átlagosan 195, a vényköteles orvosságok körében pedig 161 euró volt. Ez lényegesen elmarad az EU-tagországok egy főre jutó gyógyszerköltésétől, ami már tíz évvel ezelőtt is 250 euró volt.

Ugyanannyi kellene, de jóval kevesebb jut
A gyógyszerköltségek összességében a szakértők szerint mindenképpen növekedni fognak a következő években, egyrészt az új terápiák elterjedése, másrészt a lakosság elöregedése, harmadrészt a régi készítmények alkalmazásával új terápiás területeken, negyedrészt a lakossági szűrések kiterjesztésével. Ehhez képest Magyarországon egyértelműen alacsony a gyógyszertámogatás mértéke: 2013-ban ez alig haladta meg a dobozonkénti 7 eurót, szemben az EU-17 tíz-tizenöt évvel ezelőtti 25 eurós átlagával.