Jól fialtak a szaporodó vendégéjszakák
A KSH tavalyi előzetes statisztikai adatai alapján a legnépszerűbb tíz település köre kismértékben változott: míg 2012-ben Győr szerepelt a 10. helyen, 2013-ban Eger. Az első három helyen változatlanul Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló áll. A fővárosban a 7,8 millió vendégéjszaka 5,4 százalékos bővülést jelent, ami számításaink szerint közel 3 milliárd forint ifa-bevételt eredményezett. A top 10 leglátogatottabb városban mintegy 5,2 milliárd forint maradhatott. Hévíz 450 millió forinttal, Hajdúszoboszló 328 millió forinttal gyarapodhatott, mindkét fürdővárosban 450 forint volt az ifa mértéke éjszakánként. A tizedik legnépszerűbb Eger költségvetésébe is mintegy 150 millió forint folyhatott be a kereskedelmi szálláshelyekről.
Mivel az új ágazati törvény nem született meg, ezért még mindig nem dőlt el, hogyan oszlik a bevétel a helyi turisztikai szervezetek (TDM) és az önkormányzatok között. „Kölcsönös előnyökön alapuló megegyezés szükséges a településen eltöltött vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó turisztikai célú felhasználásának növeléséről” – áll a turizmusfejlesztési koncepcióban. Az ifa felhasználásának jogcímeit továbbra is az önkormányzatok határoznák meg, bár az adósságuk állami átvállalása miatt sok olyan tehertől megszabadultak, amelyek a turizmustól vontak el forrásokat.
A törvényben elvileg szabályozni kívánták volna az adó és a hozzákapcsolódó állami normatív kiegészítés felhasználását. Továbbra sincs meghatározva, hogy mire lehet elkölteni ezt a forrást a turizmus fejlődése érdekében. A bevétel felhasználásának még mindig számos eltérő gyakorlata van, egyre több önkormányzat ugyan az adót a turizmusba forgatja vissza, viszont jó néhány nem, helyette működési és egyéb költségre költik az idegenforgalomból származó forrást. Számos településen nem születtek meg az egyezségek az érintettek – a város, a szállodák, a vendéglősök – között, amelyek a turizmust szolgálnák. Eleve a törvényben rögzítették volna konkrétan a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) jogi szabályozását. Az ország főbb turisztikai régióiban már jól működik a TDM-rendszer, de azért még bőven vannak olyan térségek, ahol még szinte nem is hallottak róla.
A 3200 önkormányzatból mintegy hatszáz szed idegenforgalmi adót, a bevétel döntő többsége a leglátogatottabb ötven-száz településen folyik be. „Olyan módosítást javasolunk, amely biztosítaná, hogy az önkormányzatok által beszedett ifa minimum 25 százalékát marketingcélra különítsék el, és ezt az összeget a turizmus fejlesztésére használják fel. Budapest esetében kívánatos lenne, hogy az adó minden kerületben egységesen – a szobaár 4 százalékában – kerüljön kivetésre” – közölte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége.
Fejlesztések: mínusz 100 milliárd
Az új uniós fejlesztési ciklus hétezer milliárd forintos támogatásából pályázatok útján 200 milliárd forint juthat a turizmus fejlesztésére – mondta nemrég Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációjáért felelős államtitkára. Mindez azért érdekes, mert tavaly még több fórumon is 300 milliárd forintról nyilatkoztak kormányzati szereplők. „2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban 300 milliárd forintot fordíthat turisztikai fejlesztésekre Magyarország. A turizmus törvényt az Országgyűlés 2013 novemberében fogadhatja el” – mondta tavaly szeptemberben Horváth Viktória, az NGM turizmusért felelős helyettes államtitkára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.