A várható élettartamnak a jóléti államokban tapasztalt emelkedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a gyógyszerek mellett forradalmian új eljárásokat vezettek be a szív-érrendszeri betegségek kezelésében. Ennek köszönhetően az elmúlt másfél évtizedben öt évvel emelkedett a várható élettartam – mondta a KSH „Idősek a családban” című konferenciáján Józan Péter.
Az ismert demográfus szerint a tendencia a következő években várhatóan átmenetileg lassulni fog, de ha a daganatos betegségek gyógyításában és cukorbetegség kezelésében is megtörténik a várt áttörés, az ismét meredeken emelni fogja az élettartamot.
„Korszakváltás küszöbén állunk” – fogalmazott Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója. Az a fajta gazdasági és társadalomszerkezet, azok az életviszonyok, amelyek az utóbbi 120 évben az európai társadalmakat jellemezték, az idősödés miatt radikálisan megváltozta. Ehhez adaptálni kell a nyugdíjrendszert – mint felvetette, esetleg a gyermekvállalást is elszámolhatóvá kell tenni valamilyen formában -, és olyan kérdésekre is választ kell találni, mint hogy mikor és meddig lehet, kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi azért sem mellékes, mert a 90-es években a nyugdíjkorhatár még jóval elmaradt az akkorra már megemelkedett élettartamtól, márpedig a rendszer fenntarthatósága szempontjából is fontos, hogy ne legyen egyensúlytalanság az aktív és a nyugdíjban töltött évek arányában.
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke rámutatott: mivel az elöregedés már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, immár nem csak a kutatóknak, de a politikusoknak is foglalkozniuk kell azzal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.