Egészségbiztosítás: csaknem negyvenmilliárd maradt a kasszában

A bevételek az időarányosan tervezett 314 milliárdot 105,3 százalékkal lépték túl, meghaladva a 330,6 milliárd forintot. A 16,5 milliárd forintos többletbevétel nagy része, 12,1 milliárd forint a járulékbevételekből és hozzájárulásokból származik, de a tervezettnél kétszer több pénz (8,6 milliárd forint) folyt be baleseti adóból is. A várakozásoktól valamelyest elmaradtak ugyanakkor az első két havi gyógyszergyártói befizetések – 9,3 helyett 8,9 milliárdra teljesültek –, valamint a népegészségügyi termékadó-bevételek is, amelyekből a várt 3,1 milliárd forint helyett 2,9 milliárd folyt csak be.

Az Egészségbiztosítási Alap kiadása ezzel szemben több mint 21,5 milliárd forinttal volt kevesebb az év első két hónapjában, mint az előirányzat: 314 milliárd helyett 292,4 milliárdot költöttek el. A pénzbeli ellátások kiadásai hárommilliárd forinttal maradtak el a tervezettől – gyedre, baleseti és kártérítési járadékra, de még rokkantsági ellátásokra sem ment annyi, mint tervezték –, a természetbeni ellátások esetében viszont már majdnem 18 milliárdot spóroltak. Ennek legnagyobb részét, 16 milliárd forintot a gyógyító-megelőző ellátásoknál nem használtak fel: a háziorvosi szolgálatok finanszírozására 1,7, a kórházak és szakrendelők működtetésére pedig 11,7 milliárd forinttal költött kevesebbet az Egészségbiztosítási Alap az előirányzatnál. De még a gyógyszertámogatásokra szánt költések is összességében félmilliárd forinttal elmaradtak a tervezettől, igaz úgy, hogy a patikai szerekre tízmilliárd forinttal többet, a speciális beszerzésű – például onkológiai – készítményekre ugyanakkor 1,8 milliárd forinttal kevesebbet kellett költeni.

A betegellátására szánt keret kihasználatlansága mögött ugyanakkor szakértők szerint téves lenne a betegek számának csökkenését feltételezni. A kórházak, szakrendelők egészen egyszerűen azért nem látnak el több beteget, mert nem áll rendelkezésükre megfelelő számú személyzet, és/vagy, mert a finanszírozás elégtelensége miatt nem tudnak elegendő szakmai anyagot (gyógyszert, fogyóeszközt) biztosítani ehhez. A kifizetések ily módon nem állnak összhangban a valós betegellátási igényekkel, amit az is jól mutat, hogy a kórházi várólisták hossza nem csökken.