Kóservágás jöhet Kapuváron?

Írországi üzletember tett ajánlatot a felszámolás során értékesítésre kínált kapuvári húsüzemre, a befektető szándákai szerint alaposan átrajzolná a gyár profilját, és kóser marhavágást indítana be Kapuváron – tudta meg lapunk egy a pályáztatás részleteit jó ismerő, ám neve elhallgatását kérő forrástól. Információink szerint a húsüzemre ajánlatot tévő vevő az önkormányzat kérésére nem zárkózik el attól, hogy a sertésvágási tevékenységet is megtartsa, ám ahhoz, hogy ezt nyereségesen tudja működtetni, jelentős beruházásokat kellene tennie, hiszen a vágóvonal meglehetősen elavult.

Amennyiben a vevő szándékai komolyak, a nagyarányú beruházást így sem spórolhatja meg. A darabolósor ugyan könnyedén átállítható sertésről marhára, ám a két állat eltérő méretei miatt a meglévő vágósoron már nem vágható szarvasmarha, ehhez tehát új vágósort kell építeni, vagy már eleve levágott marhát kell Kapuvárra szállítani további feldolgozásra. A húsüzem ráadásul sokáig állt, tehát az újbóli beindítás technikai költségei, a hűtőrendszer felélesztése szintén jelentős költséggel járhat, ahogy a kóserszabályoknak való megfelelés is szervezést és költséges engedélyeztetési eljárást igényel. Információink szerint a készterméket – amelynek tervezett feldolgozottsági foka még nem ismert – a befektető Írországban értékesítené, ahonnan feltehetőleg viszonteladókon keresztül amerikai piacra kerülne a kóser áru.

Korábban nagyon valószínűnek tűnt a kapuvári húsipari tevékenység végleges megszűnése, és a Kapuvári Hús Zrt., valamint a késztermék-gyártást végző Kapuvári Bacon Kft. vagyonelemeinek egyenkénti értékesítése, miután a korábbi érdeklődések ellenére nem érkezett egyetlen ajánlat sem a cég megvételére. A múlt héten azonban Kovács Csaba, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. ügyvezetője megerősítette a sajtónak, hogy eredményes volt az egykori kapuvári húsgyárat működtető két társaság vagyonára kiírt, sorrendben ötödik pályázat, és heteken belül aláírhatják a vevővel a szerződést. Az ügyvezető - tekintettel arra, hogy a pályázóval még nem kötötték meg a szükséges szerződéseket - sem a nyertes kilétéről, sem a vételárról nem kívánt nyilatkozni. Annyit elárult, hogy részben külföldi tulajdonú vállalkozásról van szó, amely nem tartozik az ismert húsipari cégek körébe. Kovács Csaba akkor megjegyezte: a pályázó kötelezettséget vállalt a gyár újraindítására, de a vételár is olyan összegű, hogy az alapján nem a vagyon értékesítésére törekszik a vevőjelölt. Ez utóbbi, tehát az egyelőre nem ismert vételár lehet a legfontosabb jele annak, hogy a vevő komoly szándékokkal érkezett Magyarországra. A vásárlás híre ugyanis meglepte a piacot, korábban kevesek gondolták volna, hogy valaki megvásárolja, és működtetni kezdi a sok negatívummal rendelkező gyárat.

A kapuvári húsüzem 2012 őszi leállása után a felszámolás megkezdődött, és a tetemes tartozásokkal rendelkező üzemet megpróbálták értékesíteni. Mivel a cél az volt, hogy az üzem tevékenysége újrainduljon, és ezáltal a környéken munkahelyeket biztosítson, több ízben megpróbálták egyben értékesíteni, amely azonban mindeddig nem sikerült.

Ennek fő oka, hogy a cég eszközállománya piaci szereplők szerint meglehetősen vegyes állapotban van, amely az elemenkénti értékesítés mellett szólt. A kapuvári üzemben a vágóvonal két évtizedes, elavult és hatékonytalan technológiát képvisel, és hűtőrendszer sem kellően hatékony, igaz, mindkettő működőképes. Korábbi piaci információk szerint inkább a késztermék-gyártósorában lehetett fantázia. Piaci szereplők szerint a cégcsoport feldolgozási tevékenységét végző Kapuvári Bacon Kft. érlelőkamrái, szeletelőgépei és vákuumcsomagoló berendezései jó vételt jelenthettek volna, a legtöbben arra számítottak, hogy az értékesítés sikeres is lesz, legfeljebb, ezekre a tételekre akad majd vevő.

Nem ez az egyetlen példa arra, hogy egy-egy élelmiszergazdasági szereplő különleges vallási előírásoknak megfelelő termékekben lát fantáziát. Jászberényben víziszárnyasokra specializálódott kóser vágóhíd működik, tavaly óta pedig európai muszlim közösségeknek szállít a vallási elvárásoknak megfelelő pulykahúst a Gallicoop. A szarvasi pulykafeldolgozó cég számára – hagyományos piacai mellett - az ilyen speciális piacokon való megerősödés az egyik kiemelt cél. A halal vágású termékek esetében az Európában élő muszlimok jelentik a felvevőpiacot, az áru jelenleg Franciaországba, az ottani muszlim közösségekhez kerül.

Nem ez az egyetlen példa arra, hogy egy-egy élelmiszergazdasági szereplő különleges vallási előírásoknak megfelelő termékekben lát fantáziát. Jászberényben víziszárnyasokra specializálódott kóser vágóhíd működik, tavaly óta pedig európai muszlim közösségeknek szállít a vallási elvárásoknak megfelelő pulykahúst a Gallicoop. A szarvasi pulykafeldolgozó cég számára – hagyományos piacai mellett - az ilyen speciális piacokon való megerősödés az egyik kiemelt cél. A halal vágású termékek esetében az Európában élő muszlimok jelentik a felvevőpiacot, az áru jelenleg Franciaországba, az ottani muszlim közösségekhez kerül. -->