Mindenki a kínai turistákra pályázik

Nem egymással rivalizálva, hanem összefogva próbálja meg a régióba csábítani a kínai turistákat 16 kelet-közép-európai ország – ezt a célt szolgálja a tegnap Budapesten megalapított turisztikai központ. Magyarország eddig leginkább a visegrádi országokkal együttműködve reklámozta magát az ázsiai piacon. Mostantól viszont már Észtországtól Albániáig számos szövetségessel bővült a marketing-hálózat. Ausztria viszont nem tagja az összefogásnak. Nem véletlen a térség aktivitása, hiszen a nemzetközi turizmusban szinte az egész világ a kínai utazók kegyeiért verseng. Ennek oka, hogy évről évre rekordokat dönt a kínai turisták költekezése, tavaly például már 130 milliárd dollárt költöttek a Turisztikai Világszervezet adatai szerint.

Ebből egyelőre kevés csapódik le Budapesten. A KSH negyedéves adatai szerint márciusig mindössze 13,7 ezer vendégéjszakát köszönhetnek a fővárosi hotelek a kínaiaknak és ez is közel 30 százalékos növekedést jelent. Japánból és a Koreai Köztársaságból is nagyságrendileg több turista érkezett. Ugyanakkor a nemzetközi turisztikai szervezetek Kína kiutazó forgalmának dinamikus növekedésére számítanak a következő években. Tavaly közel 59 millió kínai turista tett nemzetközi utazást, ezek mintegy 41 százaléka utazik Északkelet-Ázsián kívülre, utóbbiak közel 31 százaléka, azaz 7,5 millió fő utazik Európába. Közép- és Kelet-Európa részesedése az európai beutazásokból 33,5 százalék. Ez 2,5 millió kínai turistát jelent a régiónak éves szinten. „A 16 ország együttes megjelenítése sokkal hatásosabb, mintha egyenként próbálnának kitűnni a Kínában is hatalmas reklámzajból. Fontos cél, hogy az erősen szabályozott kínai turisztikai piacon minőségi és megbízható piaci szereplőként lépjen fel a közép-kelet-európai országok egyesülése” – közölte a Magyar Turizmus Zrt.

A csúcstalálkozón többször is elhangzott, hogy a nehézkes vízumügyintézés és a közvetlen légi kapcsolat hiánya jelenti a fejlődés legnagyobb akadályát. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár elmondta, hogy mindkét témában előrehaladott tárgyalások folynak. Emlékezetes azonban, hogy a 2012-ben leállított Peking-Budapest járat ráfizetéses volt, Esetleges megszüntetése már korábban is felmerült.