BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem női kvóta kell, hanem cégkultúra

„A kötelező kvótarendszer nem megoldás arra, hogy minél több nő kerüljön a cégek vezető pozícióiba” – véli Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Nyrt. PR és Kormányzati Kapcsolatok vezetője.

Az Európai Bizottság jogszabály-javaslatáról, amely előírná, hogy 2020-ig a nagyobb tőzsdei vállalatok felügyelőbizottságában legalább 40 százalékos arányt kell elérniük a nőknek, azt mondta lapunknak: a cégek felügyeleti testületébe elsősorban alkalmasság alapján kell a szakembereket beválasztani. A minél több női cégvezető eléréséhez szerinte olyan intézkedéseket kell hozni az egyes vállalatokon belül, amely a nők számára lehetővé teszi azt, hogy vezető pozíciókba kerülhessenek.

Saját cégéről elmondta: a Richternél 50 százalék a női középvezetők aránya, ami meghaladja az országos átlagot. Ennek okát abban látja, hogy a Richternél a vállalati kultúra támogatja a nők munkavállalását, vezető pozícióba kerülését. Példaként említette, hogy lehetőség van részmunkaidőre, ami igen fontos segítség lehet a többgyermekes nők számára. Emellett vállalati óvodát is működtetnek, amely jelentősen megkönnyíti az édesanyák helyzetét. Kiemelte azt is, hogy a gyesről visszatérőknek több mint 90 százaléka tartós alkalmazásban marad a vállalatcsoportnál, vagyis nem az történik, hogy csak visszaveszik őket a szülés után, aztán egy éven belül elköszönnek tőlük. Úgy véli, a Richter jó példa arra, hogy egy cég mennyi mindent tehet a saját lehetőségein belül azért, hogy a női munkavállalók szakmai előre menetelét támogatni tudja.

„Amikor 14 évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni a Richternél, még nagyon kicsik voltak a gyermekeim, így számomra is nagy segítséget jelentett ez a fajta vállalati kultúra” – mondja a kétgyermekes édesanya. Úgy véli, hogy ő sem tudná betölteni jelenlegi pozícióját, ha nem lenne ilyen nő-, és családbarát a vállalati környezet a Richternél. „Nagy szerepet játszik ebben a vezérigazgató személye is, aki maximálisan figyelembe veszi, hogy a cég magas beosztású női munkatársainak otthon családanyaként is helyt kell állniuk” – emelte ki. Szerinte egy átlagos multinacionális céghez képest a Richter szociális érzékenysége ebben a tekintetben mindenképpen nagyobb.

Bár közvetlenül nincs köze a nők munkavállalásának kérdéséhez, Beke Zsuzsanna kiemelte, hogy négy éve működtetik a Richter a nőkért elnevezésű programot (benne a Terézanyu Klubot, a Terézanyu pályázatot és a Richter Aranyanyu Díjat), amelynek keretében a vállalat a maga eszközeivel hozzá kíván járulni a nők minél teljesebb lelki, társadalmi jólétéhez. A cég számára ugyanis a nők (kezdve a tinédzser kortól egészen a változó korig) kiemelt célcsoportnak számítanak, hiszen a Richter árbevételének mintegy harmada a nőgyógyászati készítmények forgalmazásából származik, amely szegmensben a vállalat világviszonylatban is az egyik meghatározó szereplőnek számít.

A Richter a nőkért program egyik elemét, a több mint egymillió forint összdíjazású Richter Aranyanyu Díjat a vállalat a Rácz Zsuzsa író nevével fémjelzett Terézanyu Klubbal közösen hozta létre. A nők társadalmi megbecsülésének és önbecsülésének növelését célzó elismerést olyan nőknek ítélik oda, akik klasszikus, női segítő szakmákban dolgoznak, és munkájuk nélkülözhetetlen, mégis csekély anyagi és erkölcsi elismerésben van részük. A díjat három kategóriában – pedagógus, orvosnő, egészségügyi szakdolgozó – osztják ki, a díjazottakról szakmai zsűri és közönségszavazás dönt.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.