Hogyan jelentsék be a diákokat nyári munkára?

Pénteken befejeződik a tanév, és ismét több tízezernyi diák mehet nyári munkára. A munka jellegétől és időtartamától függően igen sokféle foglalkoztatási lehetőséggel élhetnek a cégek, melyekre igen eltérő jogszabályi előírások vonatkoznak.

Munkaviszony létesítésének feltétele a betöltött 16. életév, ám iskolai szünet alatt már 15 éves nappali tagozatos diákok is foglalkoztathatók. Fiatal munkavállaló foglalkoztatásához szülői hozzájárulás szükséges. Hagyományos munkaszerződés esetén az alapbérnek diákok esetében is el kell érnie a minimálbér összegét, ami havibéres foglalkoztatás esetén 101 500, óradíjas foglalkoztatás esetén 584 forint. Munkaviszony esetében ki lehet használni azt a lehetőséget, hogy pályakezdők esetében a munkáltatónak bruttó 100 ezer forintig nem kell megfizetnie a 28,5 százalékos adóterhet 180 biztosítási napig. Emellett egészen 25 éves korig a munkaviszony hosszától függetlenül a munkáltatói adóteher felét szintén elengedi a szabályozás.

„Gyakori hiba a késői bejelentés – hangsúlyozza Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. - Ezt a foglalkoztatónak előre, de legkésőbb a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig meg kell tennie. A munkáltatók emellett hajlamosak elfelejteni, hogy munkaviszonyban a diákok is jogosultak az éves szabadság időarányos részére, sőt a fiatal munkavállalók pótszabadságra is.”

A munkáltatók főként turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunka, illetve egyéb alkalmi munkák esetében élnek előszeretettel az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével. Ebben az esetben ugyanis a munkavállalót egyáltalán nem terheli járulékfizetési kötelezettség, a munkáltató pedig – függetlenül a kifizetett munkabértől – alkalmi munka esetén napi ezer, míg idénymunka esetén napi 500 forint egységes közterhet fizet. Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a kötelező alapbérként minimálbér 85, garantált bérminimum esetén 87 százalékát kell meghatározni.

Nappali tagozatos diákok jelentős számban vállalnak munkát iskolaszövetkezeteken keresztül. Ennek sajátossága, hogy a munkaszerződést az aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező diák az iskolaszövetkezettel köti meg, a munkáltató és az iskolaszövetkezet pedig polgári jogi szerződést köt. Járulékfizetési kötelezettséget ez a foglalkoztatási mód egyáltalán nem eredményez, és a munkavállalónak is kizárólag a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie az iskolaszövetkezeti jövedelme után.

Önálló tevékenységként végzett nyári munka esetén a megbízási szerződéseket is gyakran alkalmazzák a foglalkoztatók. Előnye, hogy ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, a jogviszony nem minősül biztosítási jogviszonynak, vagyis nem kell bejelenteni. Hátránya ugyanakkor, hogy viszonylag kevés olyan foglalkoztatási lehetőség van, ahol jogszerűen élhet ezzel a foglalkoztató. „Sajnos a foglalkoztatók sok esetben úgy hiszik, hogy ha 1-2 napos jogviszonyról van szó, megfelelő lehet a megbízási szerződés is, nem törődve azzal, hogy a jogviszony tényleges jegyei kapcsán a munkaviszony ismérvei dominálnak. Fontos tudni, hogy ha a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság megítélése szerint a megbízási szerződés munkaviszonyt leplez, azt mindkét hatóság jogosult átminősíteni” – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője.