Erőre kapott a magyar dízelpiac, kelendőbbek a prémium üzemanyagok

Az év első felében 5,3 százalékkal több üzemanyag fogyott Magyarországon, mint 2013 azonos időszakában a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatai szerint, vagyis összesen 1370 millió liter. Bár a MÁSZ tagsága nem fedi le a teljes hazai üzemanyagpiacot, a szervezet adatai jó közelítést adnak a forgalom nagyságáról és változásairól. „A számok egyértelműen jelzik, hogy beindult a gazdaság, hiszen áruból és személyekből is többet kell szállítani. Ezt elsősorban a gázolajeladások 7,1 százalékos bővülése mutatja” – válaszolt a Világgazdaságnak a szövetség főtitkárra. Wilde György szerint a benzinfelhasználás „csak” három százalékos bővülésében nem csak az játszott szerepet, hogy a gazdasági tendenciákat elsősorban a gázolaj értékesítése tükrözi, hanem az is, hogy a személyautó-vásárlások ismét erősen eltolódtak a dízelesek felé.

A féléves statisztika érdekessége – ami már az első negyedévesből is kitűnt –, hogy látványosan megugrott az egyébként szerény forgalmú 98-as minőség, illetve a prémium termékek iránti kereslet. A 98-ast már nem is kínálják mindenütt a szerény igények miatt, és azért, mert egyébként is minden autónak megbízhatóan kell működnie 95-ös benzinnel is. Ám a 98-as használatára tervezett autók szívesebben fogyasztják is a 98-ast, és az első hat hónapban fogyaszthatták is: a benzinféleségből 3,1 millió liter fogyott, 9 százalékkal több, mint egy éve.

Még jobban, 20,4, illetve 25,2 százalékkal 36,1 millió, illetve 3,1 millió literre ugrott a prémium gázolajok és a prémium motorbenzinek eladása annak jelenként, hogy az országban egyre több a különleges üzemanyag-igényű sportkocsi.

Kedvezett az első fél éves üzemanyag-piacnak, hogy a MÁSZ-tagok benzinkútjainál 2014. első hónapjában átlagosan olcsóbb volt a benzin és a gázolaj, mint 2013 azonos időszakában. A továbbiakban viszont már emelkedés várható.

A részben más forrásokból dolgozó GKI Energiakutató szerint éves és országos szinten már most is drágulásnál tartunk. Eszerint az elmúlt egy év során a benzin ára 2,6 százalékkal, a gázolajé 1,2 százalékkal emelkedett. Az utolsó időszaki (utolsó publikált) átlagos keresetek emelkedése miatt egy havi átlagos nettó keresetből 3,8 százalékkal kevesebb benzint, de 2,4 százalékkal több gázolajat lehet tankolni, mint egy évvel ezelőtt.

Az Energiakutató ügyvezető igazgatója, Barta Judit erre a hétre literenként 428-430 forintos benzinárat és 427-429 forintos gázolaj-árat valószínűsít az Eurostat-, a MEKH- és piaci adatok alapján készített előrejelzésében. Ez a benzin esetében szerény emelkedést, vagy szinten maradást jelent, a dízelnél pedig csökkenést, vagy szintén szinten maradást. Elemzésében hangsúlyozza, hogy a hazai üzemanyagárakat elsősorban az üzemanyagok nemzetközi árváltozása és a forint-dollár árfolyamának alakulása befolyásolja, de szerepe van az olajvállalatok beszerzései és működési költségeinek, és egyéb szempontjaiknak is.

Az európai, benne a magyarországi üzemanyag-kínálat bőséges, és úgy tűnik, hogy belátható időn belül az is marad. A hazai piacot a Mol uralja, mellette a legnagyobb szereplők a Shell, az Agip, az OMV és a Lukoil.

Van bőven alapanyag is. A Közel-Keleti érkező kínálat egyelőre nem csökken, Oroszország 2020-ig további 9,3 milliárd dollár akar olajfeltárásaira költeni, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint pedig az olajtermelés világtérképét már átrajzolt nem hagyományos forrású termelés 2019 táján már Amerikán kívül is hódítani fog. A napi, USA-n kívüli termelés ekkor 650 ezer hordó lehet, amiből napi 390 ezer hordót Kanada, napi 100 ezret Oroszország és napi 90 ezret Argentína adna. 2019-re ez a típusú amerikai olajfelhozatal a 2013-as kétszeresére, napi 5 millió hordóra emelkedhet. Az OPEC nemzetközi súlya persze megmarad, de tagországainak egyre nagyobb fejfájást okoz a kimerülő mezőkön a termelési szint fenntartása.

Kérdés viszont, hogy néhány év múlva mely térségek, országok, illetve vállalatok fogják uralni az üzemanyagok európai piacát. A földrész finomítóinak nem jó hír, hogy az EU-n kívüli térségekben az ittenihez képest kedvezőbb szabályozási környezetben épülnek új, hatalmas olajfeldolgozók, vagy bővülnek a meglévők. Ilyen térség például a Közel-Kelet és Oroszország, de nem tűnik túl távoli jövőnek az amerikai benzin és dízel európai megjelenése sem. Az oroszországi szabályozás például a nyersolaj exportvámjának folyamatos növelésével tereli abba az irányba az érintett vállalatokat, hogy több feldolgozott terméket és egyre kevesebb nyersolajat vigyenek ki az országból. Most is épp terítéken van a kérdés.

Kérdés viszont, hogy néhány év múlva mely térségek, országok, illetve vállalatok fogják uralni az üzemanyagok európai piacát. A földrész finomítóinak nem jó hír, hogy az EU-n kívüli térségekben az ittenihez képest kedvezőbb szabályozási környezetben épülnek új, hatalmas olajfeldolgozók, vagy bővülnek a meglévők. Ilyen térség például a Közel-Kelet és Oroszország, de nem tűnik túl távoli jövőnek az amerikai benzin és dízel európai megjelenése sem. Az oroszországi szabályozás például a nyersolaj exportvámjának folyamatos növelésével tereli abba az irányba az érintett vállalatokat, hogy több feldolgozott terméket és egyre kevesebb nyersolajat vigyenek ki az országból. Most is épp terítéken van a kérdés. -->