Kétharmad kimarad a turizmusból - Anyagi okok miatt nem utaznak a magyarok

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint folyamatosan növekszik a belföldi turizmus, aminek a motorja a SZÉP Kártya, a KSH éves jelentése szerint a magyar lakosság kétharmada tavaly kimaradt a turizmusból, nem vett részt többnapos turisztikai utazáson. Ennek legfőbb oka az anyagi lehetőségek hiánya volt: a 2008-ban mért 42 százalékról ez az arány 2013-ban 49 százalékra növekedett. „2013-ban tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és az azokon eltöltött idő, a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés nagyobb mértékben érintette a legfeljebb négynapos, mint az ennél hosszabb időtartamú utakat” – írta a KSH.

A másik két leggyakrabban említett ok az egészségügyi problémák és a munkából adódó kötelezettségek. Utóbbira többek között a fővárosban lakók hivatkoztak az átlagosnál nagyobb arányban. Három éjszakánál hosszabb időtartamú utazáson csak a magyar lakosság 18 százaléka vett részt. Saját nyaralót, második otthont 18, ismerős által biztosított szálláslehetőséget 34 százalékban vettek igénybe az utazók, amely szintén csökkenést jelent 2012-höz képest. Szállodában viszont valamivel többen foglaltak szobát.

Mindezek fényében érdekes, hogy az NGM szerint a hazai kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, valamint a vendégszám szempontjából már 2012 is rekordév volt, ugyanakkor 2013-ban minden lényeges mutató tekintetében sikerült javítani. A tárca korábban úgy fogalmazott évértékelő közleményében, hogy a belföldi turizmus hónapról-hónapra kiemelkedő teljesítményét tükrözi, hogy 2013-ban súlya és növekedése elérte a külföldi turizmus eredményeit.

Mindebből sejthető, hogy külföldre is kevesebb magyar utazott pihenni: 16 millió alkalommal, 0,9 százalékkal kevesebben, mint 2012-ben. Ráadásul az utak háromnegyede egynapos, vagyis nem számít kikapcsolódásnak, nyaralásnak, mindössze valamelyik szomszédos országba ugranak át vásárolni, a többnapos utazás során pedig sokan rokonoknál, barátoknál alszanak, vagyis szállásra és étkezésre minimálisan kell csak költeni. A többnapos üzleti utak száma évek óta meredeken csökken, 2013-ban ezúttal 8,3 százalékkal a bázisévhez képest.

„Az utazók nyolctizede az Európai Unió valamelyik országát választotta. Minden harmadik utazás német nyelvterületre irányult. Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli célország az első 15 legkedveltebb célország között. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a Horvátországba és Romániába tett utak száma, míg Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot többen választották úti célul” – írta a KSH.

A külföldi turisták szemében sem lett sokkal vonzóbb Magyarország. Tavaly összesen 44 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, háromnegyedük csak egy napra, többnyire csak átutaznak az országon vagy vásárolni jönnek. A 4 napnál hosszabb időre érkezőké 3,8 százalékkal csökkent. A bevételek ötödét a németek hagyták nálunk.

Több lett az iroda

Tavaly 1303 vállalkozás rendelkezett utazásszervezői és -közvetítői tevékenységi engedéllyel. Tavaly még valamivel kevesebben szereplője volt a piacnak. A vállalkozások több mint fele budapesti székhelyű volt, hasonlóan a korábbi évekhez. „A többnapos turisztikai utazások közel negyedét, ezen belül az üzleti utak 40 százalékát szervezték utazási irodán keresztül 2013-ban” – írta a KSH. A hivatal azonban idén kevésbé részletes adatokat publikált, így nem tudni, hogy a magyarok és a külföldiek közül pontosan hányan utaztak szervezetten.