Kínai kémgyanú: új fejezet

Kínai hackerek törtek be az amerikai kormányzati rendszerbe, és onnan magas rangú kormánytisztviselők adatait próbálták megszerezni. Az eset az ügyről először beszámoló New York Times szerint még márciusban történt, és több ezer alkalmazottat érintett. John Kerry külügyminiszter „behatolási kísérletként” értékelte az akciót, ám hangsúlyozta, hogy a vizsgálat még tart az ügyben.

Ez az eset pedig már nem az első: Kína és az Egyesült Államok folyamatosan vádolja egymást adatszerzési próbálkozásokkal. A kínai reakció nem tartogatott különösebb meglepetést: a kínai külügyminisztérium szóvivője, Hong Lei szerint az amerikai média bizonyos körei és egyes, kiberbiztonsági területen érdekelt cégek folyamatosan hasonló ügyek kreálásán, ezáltal Kína befeketítésén dolgoznak, és kiberfenyegetésről beszélnek. Mindezt teszik annak ellenére, hogy semmilyen meggyőző bizonyíték nincsen a kezükben.

Az ehhez hasonló ügyek ugyanakkor biztosan komoly károkat okoznak a nagy kínai távközlési berendezéseket gyártó cégeknek, amelyek próbálnak részesedést szerezni a nagy állami telekommunikációs beruházásokból is, Amerikában, Európában és Ázsiában egyaránt. Ugyanis két nagy kínai telekommunikációs eszközöket gyártó cég, a Huawei és a ZTE kapcsán az utóbbi években felmerültek olyan gyanúk, hogy a piaci megjelenésüket adatok megszerzésére kívánták használni.

A két céget mind az amerikai képviselőház szakbizottsága, mind a brit törvényhozás egyik testülete vizsgálta az elmúlt két évben, és bár a kémkedés gyanúját nem látták kétséget kizáróan megalapozottnak, különös óvatosságra intettek a vállalatokkal szemben, rámutatva arra: meg kell akadályozni, hogy a különösen érzékeny információkat kezelő vezeték nélküli rendszerek kiépítésében, fejlesztésében bármilyen teret kapjanak, beleértve azok egyes összetevőit is. Ennek érdekében minden, az ilyen rendszerek kiépítésére vonatkozó tenderen induló céget a korábbiaknál jóval alaposabban meg kell vizsgálni.

A két vállalattal kapcsolatos aggályok mindkét – egyébként nyilvános – jelentésben igen hasonlók. Mind a brit, mind az amerikai bizottság szóvá tette például, hogy a Huawei tulajdonosi struktúrája átláthatatlan, és ugyanez igaz a menedzsmentjére is.

Nem lehet tudni azt sem, hogy a két társaság milyen kapcsolatokat ápol a kínai kormánnyal és a Kínai Kommunista Párttal, és hogy kap-e tőlük bármilyen – például anyagi – támogatást. A Huawei cégtörténete alapján pedig arra lehet következtetni, hogy köze lehet a hadsereghez is. Mindemellett a két cég próbált ugyan együttműködőnek tűnni a vizsgálatok során, viszont a legtöbb kérdésben adósak maradtak a kielégítő válaszokkal.

A visszahúzódó cégvezető

A Huawei alapítója és elnöke, a most 69 éves Ren Zhengfei tavalyelőtt megszerezte az első helyet a Fortune China Top 50-es, a legbefolyásosabb kínai vállalatvezetőket felvonultató listáján. Olyan menedzsereket sikerült ezzel maga mögé utasítania, mint a Lenovo vezetője, Liu Chuazhi, vagy Zhang Ruimin, a Haier Group vezérigazgatója. Ren 1982-ben vonult vissza a katonai pályáról, és a Huawei Technologiest 1987-ben hozta létre. A visszahúzódó, a külföldi médiában soha nem nyilatkozó vezető azóta a világ második számú telekommunikációs eszközöket gyártó cégévé fejlesztette a vállalatot.