„Ki fogjuk selejtezni azokat a gyerekekkel foglalkozó edzőket, akik a szakmai és a pedagógiai kettős követelményeknek nem tesznek eleget" – nyilatkozta lapunknak a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke. Csányi Sándor arra a felvetésünkre válaszolt így, melyben azt firtattuk, hogy sok jelenlegi szakember, aki korábban labdarúgó volt pedagógiailag nem alkalmas gyerekek nevelésére, illetve nem tudják a meglévő tudást sem megfelelően átadni.
Az MLSZ vezetője az új Puskás Stadion látványterveinek bemutatásakor azt is elmondta, hogy a szövetség megújítja az utánpótlásnevelésben az edzőképzést. A jövőben, akik gyermekekkel foglalkoznak meg kell szerezniük az európai szövetség (UEFA) C diplomáját, az akadémiákon pedig csak az UEFA Youth A licenszével lehet majd dolgozni. Csányi Sándor azt hangsúlyozta, hogy korábban az edzőképzésben az volt a hiba, hogy mindennel foglalkoztak, csak az utánpótlásnevelésben dolgozók képesítésével nem.
„Pont a nevelés elején a legnagyobb az elmaradás, a 6–14 év közöttiek nem kaptak megfelelő képzést, így hiába vannak »világszínvonalú« akadémiák, ezeken nem lehet világszínvonalú játékosokat kihozni” – hangoztatta Csányi Sándor. Szerinte igen fontos az erőnléti edzők képzésének elindítása is, amely eddig nem volt, de olyan szakembereket is képeznek majd, akik például a gyepszőnyeg állapotával foglalkoznak majd a megfelelő feltételek érdekében.
Az MLSZ felkérésére egyébként a belga Double Pass jelentést írt a magyar akadémiai rendszerről. Többek között azt állapították meg, hogy a klubok küldetése általában világos, de a klub alapvető értékeinek és célcsoportjainak leírásai nagyrészt hiányoznak, nem tapasztalható hosszú távú tervezés, jövőkép. Csányi Sándor az újságírókkal közölte, hogy a feltárt hiányosságok egy részéről a klubok nem tehetnek, a kritikákra folyamatosan próbálnak reagálni.
Az MSZL elnöke elmondta, hogy a hazai rendezésű U19-es Európa-bajnokságon az osztrákok, illetve a portugálok elleni vereségek valóban nem mutattak valami jól és sok kritikát kapott emiatt a szövetség. (Az Izrael elleni győzelemmel végül kijutott a korosztályos válogatott a jövő évi új-zélandi világbajnokságra). Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar labdarúgás jelenleg 220 ezer igazolt játékossal rendelkezik, ebből közel 1000-en profik. Úgy vélte, hogy hiba lenne a magyar labdarúgás fejlődését kizárólag az ezer hivatásos labdarúgó teljesítménye alapján megítélni.
„Nem nagy szakértelemről tanúskodik, ha valaki szerint 3-4 év alatt alapvetően változtatni lehet a labdarúgás helyzetén, míg az elmúlt 30 évben gyakorlatilag leépülés zajlott” – hangoztatta Csányi Sándor.
Kiemelte, hogy a stadionfejlesztések mellett az MLSZ közel 400 pályát épített, a klubok pedig több mint 100-at. 2017-ig a szövetség által épített új pályák száma meghaladja majd a 800-at és 564 sporttelepet fognak felújítani. Úgy vélte, hogy az infrastruktúra területén kezd olyan lenni a helyzet, hogy lesz már hol focizni a gyerekeknek. Hangsúlyozta, hogy a futsall és a női labdarúgás is egyre fejlődik Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.