Kiszállhatnak a hitelezők a mezőgazdaságból?

Több tényező miatt is várható, hogy a jövőben visszaesik a bankok agrárhitelezési gyakorlata Lukács László szerint. A Tej Terméktanács korábbi ügyvezető igazgatója, agrárszakértő szerint az elmúlt időszakban számos olyan körülmény is adódott, amelynek révén a hazai agrárvállalkozások egy részének csökken a bevétele, vagy bizonytalanná válik a gazdálkodása, emiatt pedig romlik hitelképességük.

„Az első bizonytalanságot a földforgalmi törvény jelenti, amely kétségessé teheti azt, hogy egyes vállalkozások mekkora területen tudnak majd gazdálkodni a jövőben, ha jelenlegi bérleti szerződéseik lejárnak. Nem segített a finanszírozási biztonságnak az állami földpályázatok ügye sem, az érintett területek újbóli elosztása ugyanis számos nagygazdaságot lehetetlenített el” – fejtette ki Lukács László. A szakértő szerint a földpályázatok során „bárki lehet kedvezményezett és kegyvesztett is”, ez pedig bizonytalanságot jelent. Lukács szerint gond az is, hogy az Agrár Környezetgazdálkodási Program (AKG) finanszírozása átmenetileg ki fog esni a rendszerből, ez pedig szintén olyan forrás volt, amelyre az érintettek számítottak.

Lukács László szerint a problémákat súlyosbíthatja, hogy az agrártámogatási rendszer változásával az eddig hitelnyújtás szempontjából legjobb helyzetben lévő agrárvállalkozások bevételi forrásai apadnak el. A szakértő szerint a cserébe ígért támogatások, amelyek az élőmunkaigényes ágazatok erősítésére szolgálnak, egyelőre nem ismert módon lesznek elosztva. „Ez egy pályázati rendszerben lesz elérhető, vélhetően utófinanszírozással, vagyis mire az érintettek pénzhez jutnak, sok idő eltelhet” – tette hozzá Lukács.

Az agrárszakértő szerint mindezen okok miatt az agrárvállalkozások hitelképessége nagyban romlik, a bankok pedig visszafogják a mezőgazdasági vállalkozások hitelezését. Ezt a hitelezési visszavonulást a devizahiteles rendezéssel kapcsolatos veszteségeik tovább erősíthetik – tette hozzá Lukács László.

Az agrárszakértő ezért szükségesnek tartaná – a Növekedési Hitelprogram mellett, illetve annak kiegészítésére –, hogy az állam elsősorban a forgóeszköz-finanszírozás támogatásában vállaljon szerepet.

„Minden meghatározó, az agrárfinanszírozásban érdemben résztvevő bankkal munkakapcsolatban és állandó egyeztetésben vagyunk, megerősíthetem, hogy már másfél éve, a földtörvényben foglaltak nyilvánosságra kerülése óta napirenden van az agrárhitelezés visszafogása” – nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak kifejtette: eddig a lényegében biztosra vehető, automatikusan járó uniós támogatások jelentették a likviditást biztosító kisebb hitelek fedezetét. „Lényegében nem is hitelezés, hanem a támogatások megelőzése, egyfajta

faktorálása folyt hitelezés címén. Ez a más országokban közismert zöldhitellel lényegileg megegyező konstrukció volt” – fogalmazott Horváth Gábor. A főtitkár szerint azzal, hogy a támogatási automatizmus eltűnt, és a helyébe „semmi sem lépett”, az ilyen hitelek fedezete is kétségessé vált.
Az említett körülmények miatt a főtitkár szerint egészen biztosan visszaesik az agrárfinanszírozás volumene.

A főtitkár szerint ez a „zöldhitel”-típusú finanszírozás esetében elérheti éves szinten a támogatási volumen ötödét, vagyis nagyjából 20 milliárd forintot. A fejlesztési források esetében ez a visszaesés ma még nem felbecsülhető, ráadásul Horváth Gábor szerint, „ha beigazolódnak a félelmek, és valóban zsugorodik az állattenyésztés, nem is lesz annyi hiteligény sem.”

Fedezet nélkül maradó projektek

Nehezítheti a helyzetet, hogy a már felvett beruházási hitelek mögé állított bevételi tervekben is gyakran az egyik hangsúlyos elem a területalapú támogatás volt. Ezért a támogatási rendszer változása után egyes beruházások fedezettsége problémás lehet. Az érintett vállalkozások ugyanakkor valószínűleg nem tudnak pótfedezetet bevonni, hiszen különböző szóba jöhető vagyonelemeiket már eleve fedezetként ajánlották fel a beruházási hitel felvételekor.