Ennek okát az adóhatóság abban látja, hogy a magyar dohánypiacra, de különösen a cigarettáéra az elmúlt másfél évben EU-szinten is egyedülálló, mintegy 15 százalékos áremelkedés volt jellemző. „Sokszor alapvető igazságnak könyvelik el, hogy ha az illegális piac nő, akkor a lefoglalások növekedése mutatja meg, mennyire hatékony egy ellenőrzési, felderítési rendszer” – fogalmaz a honlapján közzétett írásban a NAV.
Hozzáteszik: elsősorban arra törekednek, hogy intézkedéseik nyomán az illegális termékek már be se jussanak Magyarország területére, hogy illegális kínálatot teremtsenek, hanem az egyes bűnözői csoportok – akár határon átnyúló együttműködéssel történő – felderítésére és felszámolására fekteti a hangsúlyt. A másik fontos elvük az illegális előállításhoz felhasználható alapanyagokhoz való hozzájutás megnehezítése. Emellett a NAV minden területen fokozta a dohány-ellenőrzési tevékenységét – például közterületek, piac, zöldhatár ellenőrzése, speciális bűnügyi nyomozati eszközök alkalmazása. Ezek eredményeként a cigaretta-lefoglalási adatok 2014-ben már meghaladták a 2013-ban egész évben lefoglalt mennyiséget, a lefoglalt fogyasztási dohány mennyisége pedig idén megtöbbszöröződött.
„A szomszédos, Európai Unión kívüli országokból származó olcsó cigaretta árára a NAV-nak nincs hatása, a belföldi cigarettákhoz képest az árszakadék nő és a bűnözőknek hatalmas extraprofittal kecsegtet a csempészet” – magyarázták. A kereslet sem csökken, pedig a kínai, szerb és ukrán csempész cigaretták minden tekintetben súlyos egészségkárosító összetevőkkel rendelkeznek – ezt állapították meg az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) szakértői, amikor a Magyarországon elkobzott csempész cigaretták egyes összetevőit és toxikus hatásait hasonlították össze kereskedelmi forgalomban kapható cigarettákkal. A csempész cigarettákban a daganatkeltő komponensek a kontroll termékekben kimutatott értékek többszörösei voltak.
Szerintük a cigaretta-forgalom évek óta tartó visszaesésének a ténye tagadhatatlan, de most (június végi adatok érhetők el) éppen egy olyan időszakkal hasonlítható össze a jelenlegi, amikor mindenki készletezett, nem tudván, hogy mire számíthat a 2013 júliusában induló dohány-kiskereskedelmi rendszertől. A teljes évre vonatkozó adatok – ahogy az az egyéb piaci adatokból (adójegy-rendelés, önkéntes dohányipari kiskereskedelmi adatszolgáltatás) már most látszik – valószínűleg kisebb visszaesést fognak mutatni.
Drasztikus mértékben zsugorodott a hazai legális cigarettapiac: 2014 első félévében mindössze 3,6 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon a NAV adatai szerint. Még 2012-ben 6,2 milliárdnál tartott ilyenkor a számláló. Most júniusban 701 millió szál fogyott, ez 300-400 millió szálas visszaesést jelent a korábbi évekhez képest. Olyan kevés cigaretta pedig még soha nem fogyott hazánkban, mint 2013-ban: 9,3 milliárd szál. A dohányboltok naponta online adatokat küldenek az adóhatóságnak, ez is része a feketekereskedelem elleni küzdelemnek.
A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége azonban már tavaly tavasszal megjósolta, hogy a magyar fogyasztók alacsony vásárlóereje és az árak folyamatos, nagymértékű emelkedése jelentős kockázatnak teszik ki a legális piacot. „A legkonzervatívabb feketepiaci számítások mellett is az illegális termékek aránya rövid idő alatt 15 százalékra nőhet meg, mely az állami bevételek oldalán 2014 év végéig mintegy 45 milliárd forint bevételkiesést jelenthet” – írták korábbi közleményükben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.