Valóban több disznó van Magyarországon?

Óvatosan kell kezelni a KSH legfrissebb jelentését, amely szerint egy év alatt 200 ezerrel nőtt a sertésállomány – több mint 3 millióra – főként a süldők, a hízók és a malacok száma gyarapodott. Ez a megállapítás nem valószínű, hogy a valós helyzetet mutatja – mondta lapunknak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint nem érzékelhető létszámbővülés, ezért valószínűnek tartja, hogy az ágazat kifehéredése tapasztalható a januártól életbe léptetett áfacsökkentés miatt, amely 27 százalékról 5-re mérsékelte azt. „Addig sokan nem vallották be, hogy milyen nagyságú állatállománnyal rendelkeznek, mert az nagyon költséges lett volna, és nem bírták volna a velejáró terheket” – tette hozzá.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára sem tartja kizártnak, hogy a létszámbővülés valójában a szektor kifehéredését jelenti, de ezzel együtt pozitív hatásokkal számol. A szakember lapunknak azt mondta, hogy az ágazat mellett az ország is profitálhat, mivel kevesebb, és végigkövethetőbb sertéshúst kell majd importálni.

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára a közelmúltban a KSH adataira hivatkozva kijelentette: a sertések – és általában a haszonállatok – számának növekedése azt jelzi, hogy kedvező tendencia indult el az agráriumban a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának javítására. A sertések számának növekedését főként a süldők, a hízók és a malacok adták. A gazdasági szervezeteknél 7 százalékos, míg az egyéni gazdaságokban 9 százalékos volt a sertésszám emelkedés. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az ágazat fehéredése, a kormányzati intézkedések, illetve a takarmányárak kedvező alakulása együttes hatásként eredményezte sertésállomány számának kedvező alakulását.

Elmondása szerint az unió jóváhagyta az állatjóléti támogatások meghosszabbítását Magyarország számára 2018. december 31-ig. Ez azt jelenti, hogy a sertéságazatban az idén 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a korábbi évi 6 milliárd forinttal szemben. „Emellett az ágazatban gazdálkodók az idén az állati hulla elszállítására és az ártalmatlanításra 3 milliárd, míg az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 7,5 milliárd forint támogatást vehetnek igénybe” – nyilatkozta, s hozzáfűzte, hogy az előbbi támogatás jövőre 600 millió forinttal, az utóbbi pedig 1 milliárd forinttal emelkedik. Így összességében e két támogatásra 2015-ben 1,6 milliárd forinttal jut több forrás.

Wagenhoffer Zsombor a támogatásokkal kapcsolatban azt mondta: ezek pozitív lépések, de több esetben csak a pénzek átcsoportosításáról van szó, és csak a bázis alapú támogatásokra vonatkoznak. „Nem valószínű, hogy sok mindenre elé lesz” – tette hozzá.

Az USDA előrejelzése szerint az idei harmadik negyedévben éves szinten 3 százalékkal csökkenhet az USA sertéshús termelése. A járványos hasmenés által okozott malacelhullás miatt a szakértők a hízóalapanyag árának 20–23 százalékos növekedésével számolnak az országban.A belföldi termelés csökkenése miatt a kivitel 4,6 százalékkal, a fogyasztás pedig 2,6 százalékkal mérséklődhet. A vágások száma 4 százalékkal esett vissza, de vágóhídra kerülő sertések élősúlya 3 százalékkal nőtt.

Az USDA előrejelzése szerint az idei harmadik negyedévben éves szinten 3 százalékkal csökkenhet az USA sertéshús termelése. A járványos hasmenés által okozott malacelhullás miatt a szakértők a hízóalapanyag árának 20–23 százalékos növekedésével számolnak az országban.A belföldi termelés csökkenése miatt a kivitel 4,6 százalékkal, a fogyasztás pedig 2,6 százalékkal mérséklődhet. A vágások száma 4 százalékkal esett vissza, de vágóhídra kerülő sertések élősúlya 3 százalékkal nőtt. -->