Agymosás kellett a dolgozók között

A svéd cégek kultúrát hoztak Magyarországra, nem azért volt erre szükség, mert ezek nincsenek benne a magyar emberekbe, hanem azért, mert 40 év tönkretette – hangsúlyozta. A svédek együtt hozzák meg a döntést, és nem szeret konfrontálódni. Lehet, hogy ez sem jó, az az biztos, hogy az állandó ellentét sem kedvező. A másságot el kell fogadni – tette hozzá.

A multikat nem lehet megkerülni, együtt kell élni velük. Tanulmányok szerint a multik jó fizetést adnak, és ahol letelepedtek, ott csökken a munkanélküliség. Magyarországion termelt hozzáadott kérték felét a multik adják. Nélkülük nem működne a magyar gazdaság – vélekedett.

Lepsényi István, a Knorr-Bremse vezérigazgatója a kerekasztalbeszélgetésen elmondta, hogy a cégcsoport központja Münchenben van, két nagy gyára van Magyarországon. Százmilliárd forint a vállalat termelési értéke és 2 500 főt foglalkoztat Magyarországon. Szerinte könnyű volt átvenni a német kultúrát Magyarországon, mert közel áll a miénkhez a bajor, a német kultúra. A Knorr azonban egy meglévő szocialista nagyvállalatok vett át ’89-ben, és nehezebb volt megváltoztatni a gondolkodást, a szocialista berendezkedést, mint egy zöldmezős beruházásnál. Minden nap több mint egymilliárd ember bízza az életét és a vagyonát azokra az eszközökre, amiket mi állítunk elő a világon – hangsúlyozta Lepsényi.

A Suzuki befektetési döntésével csaknem fél évszázad után újrateremtette a komplex személygépkocsi-gyártást – mondta Urbán László, a vállalat vezérigazgató-helyettese. A magyar Suzuki csaknem monopolhelyzetbe volt 20 évig, ez akkor járt le, amikor a kecskeméti Mercedes elindította a termelést. Ezt követően az Audi kezdett el megvalósítani komplex gyártást. Japán gyár a Suzuki érkezéség nem volt az egész régióban. A mai magyar járműipar nem teljesítene olyan jól, ha a Suzuki 25 éve el nem dönti magyar beruházást. Az, hogy 3100-an dolgoznak a Suzukinál, azt jelenti, hogy a beszállítói ennek tízszeresét foglalkoztatja.

A multikról mégis kedvezőtlen kép alakult ki. Helyi szinten, Jászberényben azért alakulhatott ki negatív kép a multikról, mert a Lehel hűtőgépgyár egy szociális intézmény volt, mindent biztosított az embereknek a szocializmusban, a fűtésen keresztül a nyaralást, de az Electrolux ezt nem tudta vállalni, miután megvette a céget, hiába tett meg mindent a vállalat, hogy segítse az embereket - hangsúlyozta Takács János.

A jó markeringnek köszönhetően a Suzukival kapcsolatban nem alakult ki az a kép, hogy egy csúnya nemzetközi multi lenne – mondta Urbán. Egy-egy Esztergomban előállított új autó értékéből legalább a fele Magyarországon jött létre, ami talán kicsit sújt minket, hogy az elmúlt 24 év összes kormánya nem nagyon preferálja a hazai gyártmányú ajtót, és nehezen tudunk érvényesülni a közbeszerzések terén. A beszállítók igencsak berzenkednek a vállaltunk által diktált feltételek, egészen addig, amíg nem tudják azokat teljesíteni. Elismerte, hogy volt olyan időszak, amikor nagy volt a fluktuáció, mert japán rendben és fegyelemben kell dolgozni, vagyis nagyon magas a követelmény.

Nigel Jones, a Tesco-Global Áruházak vezérigazgatója szerint a kormány igyekszik a hozzájuk hasonló társaságokra komoly terhelést helyezni, és gyakran azt látták, hogy igen sok adó áramlik tőlük a magyar büdzsébe. Nekünk nincs beleszólásunk ebbe, de együttműködő-készséget várunk – tette hozzá.

A cégen belül dolgozni kell, ezért agymosást kellett végrehajtani a dolgozókban – mondta Lepsényi István. A szociális érzékenysége a multiknak magasabb, mint sok más vállalatnak, de nem lehet igazolatlanul hiányozni, ittasan dolgozni és sok más szigorú feltétel van – hangsúlyozta. Hatékonyan kell dolgozni, mert aki nem így tesz, holnap már az utcán találja magát. Ugyanakkor a fejlődés lehetőségét és szükségszerűségét is adják a nagyvállalatok.

A sok jó mellett negatívum, hogy a nagy multikból eltűnik a tulajdonosi szemlélet – emelte ki Takács János. A belső lobbi- és érdekcsoportok harca érvényesül sokszor, és nem biztos, hogy a cég érdekében. Aztán ott vannak a „költségcsökkentő hősök” a multiknál, akik kiírtnak olyan költségeket, amelyek bevételt termelnek. A nagy döntéseket a központokban hozzák, de fontos, hogy jó képet kapjanak a vezetők.

A 2000-es évek elején sokan mondták, hogy a multik kiviszik a profitot. Én büszke voltam arra, hogy az Electrolux profitot termel, a tulajdonos pedig azért fektet be, hogy osztalékot kapjon. „Nincs ezzel baj, hiszen fizetik a fizetéseket és az adókat is” – vélekedett.

A nagyvállalattok nagyon bonyolultak lehetnek, és ebben a Tesco sem jelent kivételt – ismert el Nigel Jones. Igyekszik egyszerű alapelvekre építeni a munkáját. Helyben hozzuk meg a döntéseket, töltjük ki gyakorlati részletekkel azt, amit a központbank meghatároznak. Nem lehet Londonból irányítani 23 ezer munkavállalót – tette hozzá.

A Suzuki az általunk gyártott autókon kívül semmit sem vitt ki az országból – mondta a vezérigazgató--helyettes. Mindig visszaforgattuk a profitot, de a magyar társadalomnak tudomásul kellene vennie, hogy a profit a vállalatok elsődleges szempontja.