Ég és föld a különbség az ajánlat és a valóság között sok szállodánál

„Itt a 4-csillagos minőség 5-csillagos kiszolgálással párosul, vendégeink családias hangulatban élvezhetik különleges szolgáltatásainkat” – mutatja be magát a sümegi Hotel Kapitány a honlapján. A probléma csak az, hogy a 154 szobás szálloda nem szerepel a Hotelstars Union szállodaminősítési listáján, így nem használhatná a csillagait. Legutóbb újabb öt szálloda minősítéséről döntött a védjegy bíráló bizottsága, és ezzel 385-re emelkedett a csillagok használatára jogosult magyar hotelek száma, mely a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetség (MSZÉSZ) szerint a hazai szállodai kapacitás közel 60 százalékát fedi le. A KSH augusztusi adatai viszont azt mutatták: a nyár utolsó hónapjában 1031 szálloda üzemelt 59 ezer szobával. Több szálloda csak regisztrálta magát a minősítésre, de konkrét lépéseket nem tett, közben pedig egyfajta időhúzásként tovább használta a csillagokat. Számos olyan példát lehet említeni, amikor egy adott szálloda ajánlata és a konkrét szolgáltatás között ég és föld a különbség. A legtöbb panasz általában a büféreggeli minőségére és mennyiségére érkezik a vendégektől, de maga a panaszkezelés szakszerűsége is hozzátartozik egy adott szálloda színvonalához.

– A minősítések tapasztalatai szerint a szállodák túlnyomó többsége komoly erőfeszítéseket tesz termék-szolgáltatás együttesük fejlesztésére és ezáltal a megcélzott kategória, csillagszám elérésére – írta az MSZÉSZ. A helyszíni minősítések során több olyan esetről is tudomást szereztek, ahol a szálloda a vendégeket teljesen megtévesztő módon van jelen a piacon. Vagyis minősítés nélkül hirdeti magát minősített szállodaként, a csillagos jelölést szabálytalanul meghagyva, illetve a már megkezdett minősítés során feltárt alapvető hiányosságokat sem hajlandó pótolni és továbbra is jogtalanul használja a kategóriajelölést. Lapunk értesülései szerint alapvetően vidéki problémáról van szó, a budapesti hoteleknek mintegy 90 százaléka jogosan használja a csillagokat. A nagyszámú sikeres minősítés mellett több szálloda nem nyert minősítést, mivel többszöri nekifutásra sem tudták teljesíteni a követelményeket.

Szigorú kritériumokról van szó, mintegy 270 féle szempont alapján lehet pontokat szerezni a borotválkozó tükörtől a nonstop szobaszervizig. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság korábban a témában arról tájékoztatott: akik nem kívánnak csatlakozni a rendszerhez, lehetőségük van arra, hogy más módon, a szolgáltatás körülírásával, bemutatásával tájékoztassák vendégeiket. A korábbi elnevezéseket – szálloda, panzió – továbbra is használni lehet, ezek ugyanis nem a szálláshely osztályba sorolására, hanem a típusára utalnak.

Lapunk értesülései szerint a hatóság idén már több felszólító és bírságoló határozatot is hozott a szállodák ellen a jogtalan csillaghasználat miatt. Az árnál és a hirdetéseknél is jobban befolyásolja a magyar szállóvendégek szobafoglalását, hogy hány csillaga van a választott hotelnek – derült ki a Budapesti Gazdasági Főiskola szállodai minőségfejlesztés és vendégelégedettség összefüggéseit vizsgáló kutatásából. A vizsgálat szerint a csillaggal nem rendelkező szállodák kisebb része nemzetközi lánchoz tartozó hotel, amely úgy véli, a kiépített márkanév önmagában erős minőségjelzésnek számít.